Erdély ősi leletei

Az ásványkincsekben bővelkedő Erdély a korai emberi kultúrák tárháza. Román régészek most a késő rézkorra datált telephelyek kutatásával foglalkoznak.

Július 15. és augusztus 4. között a gyulafehérvári egyetem munkatársai a várostól nyugatra fekvő Rekető községben feltárásokat kezdenek, amelynek célja, hogy kiássanak egy késő rézkori és kora bronzkori települést, mely az előzetes vizsgálata alapján Kr. e.            3500-2500       között virágzott. A 2010-es ásatási szezonban már megtalálták a település nyomait. A régészek a feltárás révén azt szeretnék megtudni, hogy a Maros-mentén milyen ősi kultúrák virágoztak az újkőkortól kezdve. Megvizsgálják a helyi technológia fejlődését, a kereskedelmi kapcsolatok kiterjedését, valamint a helyi erőforrások kiaknázásának módjait. 2004 és 2010 között már végeztek ásatást a környéken és sok helyen találtak értékes anyagokat, ezek alapján hamarosan elkészül az ősi telepekről szóló katalógus.

Kapcsolat Trójával

A rézkor végén és a bronzkor kezdetén az úgynevezett cotofeni kultúra virágzott, mely Erdélyen kívül kiterjedt Szatmárra, Máramarosra, Bánátra és az Olt-vidékre, valamint Havasalföld egyes területére. Ezen kívül elérte a mai szerb területeket és Bulgária északnyugati részét. Arra is fény derült, hogy az ősi kultúra szoros kapcsolatban állt a görög szigetekkel és az égei-anatóliai világgal, továbbá a kisázsiai Trójával. Egyes kutatók azt valószínűsítik, hogy a kultúra létrehozói a későbbi szkíta központból, Fekete-tenger északi vidékéről vándoroltak az erdélyi hegyek közé, elméletüket arra alapozzák, hogy a keleti rézbányák kimerülése miatt új lelőhelyeket kerestek. Mások, így a román Popa, óvatosan fogalmaznak az első lakókkal kapcsolatban, szerinte nem áll rendelkezésre elegendő antropológiai, néprajzi adat, de talán a trákok elődei lehtek az ősi ultúra, esetleg birodalom létrehozói.

 

OB

barikad.hu