Az Abák „homályos” múltja

A középkori Magyar Királyság történetében számos tisztázásra szoruló kérdés van, melyekre a történészek máig nem adtak megfelelő választ. Az egyik ilyen a nagyhatalmú Aba nemzetség származása, akiket hol kunnak, hol kabarnak emlegetnek. Elképzelhető, hogy valójában Attila unokái voltak?

Krónikai adatok

A magyar királyi udvarban ismert történeteket a Képes Krónika foglalta össze. Ebben azt olvashatjuk az Abákról, hogy a Szkítiába visszatért Csaba Korozmiából hozott feleséget, tőle született Ed és Edemén. Mikor a magyarok másodszorra tértek vissza Pannoniába, Edemén atyjának és anyjának népes rokonságával érkezett, testvére, Ed pedig atyjával maradt. Kálti Márk értesülése szerint Csaba volt az Aba nemzetség őse. A szövegben annyi ellentmondást találunk, hogy Ed nem az Abák, hanem Árpádok őse volt, a krónika 26. szakaszában már arról beszél, hogy Árpád felmenője Ed volt. Valószínű, hogy a hibát a másolás során ejtették, a két név hasonlósága miatt, de egy ilyen hiba önmagában nem hitelteleníti az információt.

Régi birtokok

Anonymus krónikája inkább az Abák birtokairól, mintsem származásáról adott számot. A geszta leírja, hogy Árpád vezér Pannoniába való bejövetele után nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített. „Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak”- írja a névtelen krónikás. Mivel a geszta elején szintén szerepel Ed és Edömén név, a történészek úgy vélték, hogy ők kun vezérek voltak. Az nem szúrt szemet a forráskritikára annyira finnyás finnugristáknak, hogy a kun Ed és Edömén Álmosnak, vagyis Árpád apjának az emberei voltak, a birtokot elnyerők pedig Árpáddal küzdöttek együtt. Elképzelhető, hogy ez a két személynév akkoriban nagyon népszerű volt és akár többen is viselhették egyszerre. Sőt, nem zárhatjuk ki azt sem, hogy egyik ősüktől kapták nevüket, vagyis Csaba királyfi két fiától.

A nagy Aba

A fenti krónikákban egymásnak ellentmondó információk keringenek Aba Sámuelről. Az Árpádokkal is rokonságban álló nemzetség egyik tagja, Sámuel talán István királynak az unokája lehetett, az kevésbé valószínű, hogy első keresztény királyunk sógora matuzsálemi kort ért volna meg. Ószövetségi nevéről is képtelen magyarázatok születtek, voltak olyanok, akik pusztán neve miatt kazárnak vagy kabarnak vélték őt, holott a magyarázat nagyon egyszerű: a középkorban a keleti keresztény gyülekezetek gyakorlatában sokszor fordult elő, hogy ószövetségi neveket adtak híveiknek, valószínűleg ezért nyerte el a harmadik keresztény király is a Sámuel nevet. Az Abáknál egyébként előfordul hun ősük neve. Amikor a király a vesztes ménfői csata után családi birtokai felé menekült, központjában, az abádi Csaba-majorban, az úgynevezett "Öregbarlangban" ellenfelei kegyetlenül meggyilkolták. Az is az Abák hun származását erősíti, hogy nemzetségi címerükben egy kiterjesztett szárnyú madárt találunk.

Abák dicsősége és bukása

Az Abák az egész Árpád-korban magas méltóságokat viseltek, állítólag Aba Sámuel Erdély ura volt. A 13. században a legfőbb országos méltóságok között találjuk őket: Demeter 1238-ban bodrogi ispáni rangot kapott. Kun László alatt az Aba nembéli Finta nádori méltóságot viselt, egyben ő volt a kunok főbírája. Péter országbíró volt, a harmadik Aba, Amadé, pedig szebeni ispáni rangot nyert el. Az utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt Amadé lett az ország nádora és lassan az egész Északkelet-Magyarország ura. Az Árpád-ház kihalása után a volt nádor egy ideig Károly Róbert trónigényét támogatta, majd a nemzetség Amádé meggyilkolása után a király ellen fordult és Csák Mátéval szövetkeztek. Az oligarchák serege Rozgonynál ütközött meg a királyi sereggel 1312-ben,  ahol vereséget szenvedtek. Az Abák közül ketten is a csatatéren maradtak. Az ő birtoaikat a király azonnal elkobozta, míg Csák Máté haláláig megtartotta birtokát. Vajon Károly Róbert tisztában volt azzal, hogy az Abák Csaba királyfi utódai és trónigényére esetleg veszélyt jelenthetenek?

OB