XVI. Benedek utódjának megválasztásához a konklávén részt vevő 115 bíborosból 77 szavazatára van szükség, ám nem valószínű, hogy ez még a mai nap összejön. Amennyiben egyik nagy esélyes sem tud elég támogató voksot összegyűjteni, egy kompromisszumos személy lehet a befutó, legalábbis az olasz sajtó szerint.

Az eseményt hatalmas készülődés előzte meg: a beiktatásra negyven hivatalos delegációnak foglaltak helyet, több mint 5600 újságíró akkreditáltatta magát (a tavalyiVatileaks-botrányt kirobbantó Gianluigi Nuzzi kérelmét viszont elutasították), a vatikáni televízió 17 tévékamerát szerelt fel a Szent Péter téren, fokozott biztonsági, illetve köztisztasági intézkedéseket tettek, és a Sixtus-kápolnára is felszerelték a kéményt.

A Vatikán környéki szállodák átlagos ára az olasz fogyasztóvédők szerint több mint száz százalékkal emelkedett, noha a nagy roham csak szombatra várható, az új pápa beiktatása ugyanis várhatóan március 17-19. közé (talán épp Szent József ünnepére, 19-re) fog esni.

A pápaválasztó bíborosok kedd reggel hétkor költöztek be szálláshelyükre, a Szent Márta házba (Domus Sanctae Martae). Ennek működését hat nővér és harminchárom fős személyzet biztosítja, köztük portások, szakácsok, pincérek, takarítók. A jövendőbeli egyházfő a ház második emeletén levő, 18-19. századi bútorokkal felszerelt 201. számú lakosztályban fog elhelyezkedni.

A nagy esélyesek

A bennfentesek szerint a pápaválasztás két legnagyobb esélyese az olasz Angelo Scola (európai lobbi) és a brazil Odilo Scherer (amerikai lobbi). A többiek – köztük a magyar Erdő Péter – csak akkor rúghatnak labdába, ha a két tábor nem tud kiegyezni, és kompromisszumos jelöltet kell előhúzni a kalapból.

Angelo Scola

Milánói érsekként a legnagyobb és legbefolyásosabb egyházmegye irányítója, 2011-es kinevezése óta tartják számon az egyik legesélyesebb jelöltként. Milánói érsekként és velencei pátriárkaként két olyan rendkívül tekintélyes egyházi pozíciót tölt be, amelyből öt pápa került ki a 20. században. Scolát már nyolc évvel ezelőtt, Ratzinger bíboros pápává választásakor is lehetséges utódnak tartották Szent Péter trónjára. A 71 éves Scola konzervatív nézeteiről ismert, ugyanakkor fiatalokból álló hallgatóság előtt gond nélkül idéz modern amerikai szerzőktől. A homoszexualitás egyik okának a feminizmust tartja, mondván a nők férfiasabb fellépése a férfiak egy részét arra ösztönzi, hogy a saját neméhez vonzódjon.

Odilo Pedro Scherer

A 63 éves brazíliai bíboros viszonylag fiatalnak tekinthető a mezőnyben, rendszeresen használja a Twittert, televíziós szereplései között késő esti beszélgetős műsorokat is vállal, és metróval jár reggelente. "Ha Jézus ma hirdetné az evangéliumot, azt az újságok, a rádió, a televízió, az internet és a Twitter segítségével tenné. Adjatok neki egy esélyt!" – fogalmazott egyszer. Mindemellett szigorúan tartja magát a katolikus doktrínák konzervatív vonalához, és határozottan ellenzi az abortuszt és az azonos neműek házasságát. 2007 óta bíboros, Sao Paulo érseke.

Timothy Dolan

A 63 éves New York-i érseket 2010-ben a hagyományokkal szakítva a regnáló alelnök helyett választották az amerikai katolikus püspöki konferencia elnökének. A 2012-es amerikai elnökválasztás előtt a republikánusok és a demokraták azon versengtek, Dolan érsek melyikük elnökjelöltválasztó gyűlését tiszteli meg a jelenlétével. Végül mindkettőre elment. Könnyed humorú, barátságos, ugyanakkor menedzser típusú egyházi elöljárónak tartják. A „kreatív konzervatívnak” is nevezett Dolan esélyeit növeli, hogy az olasz konyha híve, és kedvelt szava járása, hogy „az evangéliumot mosollyal és nem szigorú tekintettel kell tanítani”.

Marc Ouellet

A 68 éves kanadai bíboros egyszer azt mondta: "rémálomként" élné meg, ha őt választanák pápává, ennek ellenére két korábbi pápa bizalmát is élvezte. A vatikáni püspöki kongregáció élén betöltött tekintélyes pozíciója, konzervatív nézetei, illetve a Latin-Amerikában végzett több éves munkája mind amellett szól, hogy ő (is) lehet az első pápa az amerikai kontinensről. Ouellet 17 évesen egy hoki sérülést követő gyógyulás során Lisieux-i Szent Terézről olvasott, ekkor határozta el, hogy pap lesz. 2007-ben egy Quebec-i újságban elnézést kért a római katolikus egyház múltbeli „hibáiért”, különösen a 60-as években hangoztatott „antiszemitizmusért, rasszizmusért, nőkkel és homoszexuálisokkal szembeni diszkriminációért.”

Peter Turkson

A 64 éves ghánai bíboros Afrika első számú esélyese. Sokgyermekes családba született, édesanyja zöldséget árult a piacon, édesapja pedig ácsként és asztalosként dolgozott. Az Egyesült Államokban szerzett teológusi diplomát, Rómában a hittudományok doktora lett, 1992-2009 között Cape Coast város érseke. 2003-ban az első ghánai születésű bíboros, 2005-ben már részt vesz a Ratzingert megválasztó konklávén. Tavaly Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egy beszédében arra szólította fel az afrikai vezetőket, hogy tegyenek többet a homoszexuálisok jogaiért. Erre válaszul Turkson elismerte, hogy a büntetések sok esetben „túlzóak”, felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy minden nép kultúráját tiszteletben kell tartani, és ha egy csoportot megbélyegeznek, akkor annak az okát is érdemes megvizsgálni.

Jorge Mario Bergoglio

Buenos Aires-i születésű, 76 éves jezsuita érsek, aki szinte egész életét hazájában, Argentínában töltötte. Állítólag a szerényen háttérbe húzódó bíboros kapta a második legtöbb szavazatot 2005-ben, XVI. Benedek megválasztásakor. Bergoglio javára írják az argentin katolikus egyház megújítását, amely az egyik "legkonzervatívabb" volt Latin-Amerikában. Ellene szólhat, hogy a római katolikus egyház még sohasem választott meg jezsuitát pápának.

Erdő Péter

A budapesti születésű, 60 éves bíborosról már régóta rebesgetik, hogy nagy ambíciók fűtik, és többek között azért nem állt ki soha egyetlen összmagyar ügy mellett (pl. csángók anyanyelvű misézése), mert pápává választásának esélyét csökkentené, ha tengelyt akasztana a környező országok katolikus vezetőivel. Erdő Péter az Európai Püspöki Konferencia újraválasztott vezetője, de több földrész bíborosaival is jó kapcsolatot ápol. Megválasztása esetén II. János Pál után ő lenne a második kelet-európai pápa. A 2003 óta bíborosi rangot viselő Erdő a kánonjog tudósa, elismert teológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.

Rodríguez Maradiaga

Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga kiáll az emberi jogok mellett, figyelmeztet az éghajlatváltozás veszélyeire, és pártolja a szegény országok külföldi adósságainak elengedését. A 70 éves hondurasi bíborost antiszemitizmussal is vádolták, miután kijelentette, zsidó érdekek is állhatnak amögött, hogy a katolikus egyházon belüli szexuális visszaéléseket felfújja a sajtó.

alfahir.hu