Van-e olyan magyar ember, akinek nem szorul ökölbe a keze a trianoni diktátum hallatán, és nem érzi kötelességének kiállni határon túli honfitársaink mellett, ha sérelem éri őket? Sajnos van.

 

 

Mint ismeretes tavaly november végén a Kovászna Megyei Törvényszék törvénytelennek ítélte, hogy a székelyföldi Uzon község Románia és az EU zászlaja mellé a székely lobogót is kitűzte. A Hargita megyei prefektus ez év elején pedig már körlevélben szólította fel a polgármestereket és a megyei önkormányzat vezetőit, hogy távolítsák el a székely zászlót a közintézményekről. A prefektus a táblabíróság tavaly szeptemberi ítéletére hivatkozott, mely érvénytelenítette a Hargitai megyei tanács határozatát, ami a megye szimbólumává nyilvánította a lobogót. Az érintett települések vezetői a pénzbírságok ellenére sem engednek, és a csonkaországban is kiálltak a határon túli magyarok mellett. Budafok önkormányzata, szolidaritást vállalva a határon túli nemzettestvéreinkkel, kitűzte épületére a székely zászlót, és arra biztatott minden magyarországi települést, hogy hasonló módon cselekedjen. A kezdeményezéshez elsőként csatlakozott Gyöngyöspata önkormányzata, majd naponta tűzte ki újabb és újabb település Székelyföld zászlaját.

Az LMP a román zászlót is kitűzette volna

Budapesten is egymás után helyezték el a polgármesteri hivatalokra a székely lobogót, több kerületben jobbikos javaslatra. Azonban akadnak olyan városrészek is, melyek vezetői nem tartják fontosnak azt, amit ez a szimbolikus üzenet közvetít, mégpedig a magyarság összetartó erejét.

A XI. kerületben a Jobbik önkormányzati képviselője, Bába Szilvia javaslatára kitűzték Székelyföld lobogóját, azonban meg kell említenünk egy vérlázító javaslatot az üggyel kapcsolatban. A széthulló LMP képviselője ugyanis azt indítványozta, hogy a székely zászló mellett a román lobogót is tegye ki az önkormányzat az épületére, ezzel kifejezvén szimpátiáját és baráti viszonyát a román kormánnyal.

A főváros I. kerületében a Jobbik képviselője már január végén javasolta a zászló kitűzését, különös tekintettel arra, hogy Székelyudvarhely a kerület egyik testvérvárosa, valamint a városrészben nagyon sok határon túli magyar tette le az utóbbi hónapokban az állampolgársági esküt. A polgármester válaszában ugyan jelezte, hogy nem zárkózik el a javaslattól, a zászló azonban – tudomásunk szerint – a mai napig nincs kint az önkormányzat épületén.

Bár nagy meglepetést nem okoz, de a szocialista vezetésű XIII. kerület hivatalára sem került még ki a székely zászló. Benke László, a Jobbik kerületi elnöke nyílt levélben kérte Tóth József polgármestert, hogy intézkedjen az ügyben. Tudomásunk szerint azonban nem került ki a XIII. kerületi önkormányzat épületére Székelyföld lobogója.

A VIII. kerületben – ahol Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a polgármester – a Jobbik önkormányzati képviselője, Pintér Attila javasolta a zászló kitűzését a február 20-i testületi ülésen. A jobbikos képviselő előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország Alaptörvényének D) cikke szerint: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését; támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Pintér Attila javaslatában megfogalmazta, határon kívül élő magyarok jogaikért nemcsak erkölcsi felelősségünk, hanem törvényi kötelezettségünk is, mely az Alaptörvényből fakad. Az előterjesztést ennek ellenére nem támogatta a képviselő-testület, nem látta indokoltnak a sürgősség okát. Információink alapján azóta sem került ki az épületre a székely zászló, csupán a Tanácsteremben került elhelyezésre a lobogó, egy kisebb, mint a mellette „ékeskedő” uniós zászló.

A Jobbik kitűzte, Rogán leszedette a székely zászlót

A Jobbik belvárosi önkormányzati képviselője, Hadházy József a február 14-i testületi ülésre nyújtott be javaslatot a lobogó kitűzésére. Bár Rogán Antal, a kerület polgármestere – egyben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője – nem fogadta el az indítványt arra hivatkozva, hogy azt későn adták be, holott a javaslatot szóban is befogadhatta volna a testületi ülésen, így ez a kifogás nem állta meg a helyét. További érvként jelölte meg a Fidesz frakcióvezetője, hogy a technikai feltételek sem adottak, mivel nincs hely a zászló kitűzésére. Ez is megdőlt azonban, ugyanis a Jobbik helyi szervezetének tagjai a helyszínen megállapították, hogy a négy zászlótartóból egy üresen van az V. kerületi önkormányzat épületén. A Jobbik budapesti elnöke, Szilágyi György ez után személyesen tűzte ki a belvárosi Hivatal épületére a székely zászlót.

Nem sokáig loboghatott azonban Székelyföld zászlaja az épületen, ugyanis nagyjából egy órával a jobbikos akció után levetették a zászlótartóról, pár nappal később pedig annak helyére kihelyezték a hivatalos állami zászlónkat, a nemzeti trikolort. A székely zászló a mai napig nincs kint az önkormányzat épületén, Rogán Antal pedig csak a március 14-i képviselő-testületi ülésen – négy nappal a székely szabadság napja után – kívánja tárgyalni a kérdést. Az, hogy a Fidesz frakcióvezetőjének ilyen a hozzáállása a székelyeket ért sérelemhez már csak azért is felháborító, mivel Belváros-Lipótváros testvérvárosi kapcsolatokat ápol Gyergyószentmiklós, Torockó és Énlaka településekkel, és lakóival jó viszonyt tart fenn.

Jobbikos javaslatra a budapesti Városházára is kikerült

Czeglédi János, a Jobbik fővárosi képviselője előterjesztést nyújtott be a Fővárosi Közgyűlés elé annak kapcsán, hogy a fővárosi önkormányzat épületére is kerüljön ki a székely zászló. A javaslatot a február 27-i közgyűlésen, a szavazásban részt vevő képviselők egyhangúlag támogatták, pár nappal később pedig a budapesti Városházán is lobogott a kék-arany lobogó.

Az MSZP „díszvendége” Budapesten

A szocialista párt országértékelő rendezvényére – ami egy nappal a Székely Szabadság Napja előtt kerül megrendezésre – meghívták vendégként Victor Ponta, román miniszterelnököt. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint „a jószomszédi viszony építése érdekében” hívta meg a román kormányfőt. Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerint azonban hazaárulás, hogy az MSZP egy nappal a marosvásárhelyi székely autonómiatüntetés előtt vendégül látja Victor Pontát, úgy véli, ez aláássa a székelyek önrendelkezési törekvéseit.

A meghívás ellen a Békemenet és a Civil Összefogás Fórum tervezett tüntetést, azonban homályos biztonsági kockázatokra hivatkozva végül azt visszamondták. A Jobbik azonban „Mindannyian székelyek vagyunk” címmel maga szervez demonstrációt szombaton az MSZP évértékelő rendezvényének helyszíne, a Papp László Budapest Sportaréna körül. A Jobbik pártállástól függetlenül vár minden tiltakozót a Papp László Sportarénához.

- SV -

alfahir.hu - budapest.jobbik.hu