A nem fertőzés útján terjedő, modern betegségek - szív- és érrendszeri zavarok, krónikus tüdőbetegség, rák és diabétesz - komoly mértékben veszélyeztetik az emberiség fejlődését. Az általuk okozott költségek a 2010-es 4,71 billió eurós szintről 2030-ra a duplájára, 9,72 billióra növekedhetnek – tudatta a távirati iroda külföldi elemzésekre hivatkozva.

A világ vezető egészségügyi szakfolyóiratában, a The Lancetben szerdán közzétett elemzések szerint a kedvezőtlen irányzatnak viszonylag egyszerű intézkedésekkel gátat lehetne vetni: a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszafogásával, az élelmiszerek sótartalmának csökkentésével, az elhízás elkerülésével, illetőleg a hatékonyabb és olcsóbb kezelési módok elterjesztésével.

Az emberek többségét a modern betegségek viszik el

A tanulmányok szerzői rámutattak arra, hogy a betegségek tekintetében nagyot fordult a világ. Míg az emberiség történetének jelentős részében a fertőző betegségek jelentették az elsőszámú fenyegetést, napjainkban a nem fertőzés útján terjedő egészségügyi problémák kerülnek túlsúlyba.

"A legfrissebb becslések alapján 2010-ben 34,5 millióan haltak meg nem fertőző betegségekben világszerte, ami hozzávetőleg az összes elhalálozás 65 százalékát teszi ki. Ez a szám 2030-ra 50 millió fölé emelkedhet" - hangsúlyozta a The Lancet az elemzések összefoglalójában.

George Alleyne, az Pánamerikai Egészségügyi Szervezet szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség megfelelő egészségi állapota nélkülözhetetlen feltétel a fenntartható fejlődéshez, a termelékenység növeléséhez és a gazdasági bővüléshez csakúgy, mint a klímaváltozások hatásának leküzdéséhez.

Lenne megoldás

Az Aucklandi Egyetem (Új-Zéland) kutatója, Ruth Bonita szerzőtársaival kiszámította, hogy az olyan lépések, mint a dohányzás mérséklése, az élelmiszerek sótartalmának a csökkentése, a szív- és érrendszeri betegségek hathatósabb kezelése egy főre vetítve globális szinten nem igényelne 0,7-1,5 eurónál több befektetést évente. Ugyanakkor csupán a sófelvétel 15 százalékos visszafogása tíz éven át 8,5 millió elhalálozást előzne meg a nem fertőző betegségek kialakulásának a megakadályozásával.

Sokasodó kérdések

De mégis, mi vezetett idáig? Hogyan jutott el az emberiség oda, hogy saját maga mérgezi szinte mindennel önmagát? Tényleg ennyit ér a kényelmünk? Milyen sötét ügyletek lehetnek amögött, hogy ételként árusított szeméttel mérgezzük testünket, rákkeltő festékkel bevont ruhákat hordunk? Kik gazdagodnak meg ebből, és miért olyan nehéz elkerülni a csapdákat? Ma már szinte minden kapcsán - az ételek többsége, ruházat, műszaki eszközök, ivóvíz azt suttogják - daganatot okoznak. Biztosan sokunkban felmerült, hogy megvédve magunkat elkerüljük ezeket, de a hétköznapokban rájövünk: nem is olyan egyszerű feladat mindez. A boltok polcai tele vannak mesterséges ízfokozókat tartalmazó, agyoncukrozott termékekkel, anyagi okokból megvesszük az olcsó, ellenőrizetlen helyekről származó ruhákat, és nincs pénzünk, időnk a víz tisztítására sem.

Kikerülhetetlenek a veszélyes műanyagok?

Vizet, üdítőt ma már szinte csak műanyag palackokban kapni, mivel azt többen veszik: nem kell bajlódni az üvegvisszaváltással és a nehéz üvegek cipelése sem okoz gondot. De ezen túl is a mai világunknak már elválaszthatatlan részét képezik a műanyagok: a ruházaton, lábbeliken, sport- és csomagolóanyagokon kívül ott vannak az ajtó- és ablakkeretekben, bútorlapokban, vezetékekben és csövekben – olvasható a Karpatia nemzeti lapban megjelent cikkben. A mikroelektronika talán nem is létezne hiányukban, és az egészségügy is bajban lenne, ha az injekciós fecskendőket, infúziós felszereléseket, fogászati anyagokat vagy mesterséges szerveket hirtelen más anyagból kellene készíteni.

Ma más sokan tudják, hogy a polimerek nagy többsége -  a természetes anyagoktól eltérően  - nem bomlik le és akár évszázadokig is szennyező forrásként létezhet. Mivel alapanyagukat tekintve kőolajból és széntartalmú vegyületekből állnak, megsemmisítésükre kézenfekvőnek látszik az energetikai célú elégetés, amely azonban csak ellenőrzött körülmények között, égetőművekben történhet, mivel alacsonyabb hőmérsékleten rákkeltő égéstermékek kerülhetnek a levegőbe. Ettől eltérő megoldásokon is dolgoznak a kutatók, de talán célszerűbbnek látszó megoldás az újrahasznosítás.

A polimerek túlnyomó többsége nem homogén anyag, hanem különböző, tulajdonságjavító adalékokat tartalmaz. Funkciójuk szerint ezek lehetnek töltőanyagok, lágyítók, színezékek, stabilizátorok vagy akár égésgátlók. Ez a sokféle, egészségügyi hatásában sokszor ismeretlen összetevő nagyban megnöveli a velük kapcsolatba kerülő fogyasztó veszélyeztetettségének szintjét. A veszélyt hordozó adalékok egyike a ftalátok, amelyekkel puhává és hajlékonnyá teszik a műanyagokat. Ezek lassú, de hosszú ideig tartó párolgással szennyezik a környezetüket. Az emberi szervezetbe az élelmiszerek csomagolásáról, valamint belélegzéssel jut be: vizsgálatok szerint már megtalálható a népesség nagy részének vérében, nyálában, sőt az anyatejben is. Kiemelkedően veszélyes, mérgező és rákkeltő hatású a dioxin, ami ráadásul a zsírhoz kapcsolódva fel is dúsulhat a szervezetben.

Kőolajat kenünk a testünkre: bennünk tartja a mérgeket

De akkor sem lehetünk nyugodtak, ha a kozmetikai ipar termékeivel tisztálkodunk. A multikban kapható tusfürdők, testápolók szinte mindegyike tartalmaz kőolajszármazékot, ami rendkívül káros, mert nem engedi a bőrünket lélegezni, eltömíti a pólusokat és gátolja a bőr képességét, hogy semlegesítse a méreganyagokat. Mindennek fényében nem meglepő, hogy egy, a házi szappankészítést oktató tanfolyamon négy anyukából négy közölte, hogy ekcémás a kisgyermeke, és többségüknek szteroid tartalmú krémet ajánlottak rá az orvosok, ami könnyen felboríthatja a hormonháztartást. Ehelyett egy szinte minden esetben jelentőst elérő módszert ismertettek: olíva- vagy bármilyen más olajba tett sóval kell kenegetni a sérült bőrfelületet. A Házikence Tanodában bemutatták azt az anyagot, amit szintén tartalmaznak a boltokban kapható krémek, fürdőszerek: ez az SLS (nátrium lauryl szulfát), aminek már a látványa bizarr: színtelen takonyhoz (elnézést!) hasonlít. Tudósok szerint ez az egyik leggyakoribb bőrallergén anyag. Gyorsan felszívódik, és az agyba, májba, szembe és szívbe kerülve maradandó károsodást okozhat. Mindemellett a Sodium Lauryl Sulfate lelassítja a gyógyulás folyamatát. Felnőtteknél szürkehályogot okoz, a gyerekeknél pedig megakadályozza a szem normális fejlődését – olvasható az AntalVali.com írásában.

Szaporodásunkat is gátolják a kozmetikumok

Ebben ismertették az OSHA munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szervezet hivatalának 1988-ban elvégzett kutatásának eredményeit is. Ennek során 2983 kozmetikumokban található kémiai anyagot vizsgáltak meg és ezek közül 884 mérgezőnek bizonyult. Gondolhatjuk, hogy az azóta eltelt idő során milyen irányban mozdulhatott el ez a szám. Mindenesetre az akkor vizsgált anyagok a mai napig alkotói a kozmetikumoknak! Akkor azt találták, hogy az összetevők közül 146 daganatot, tumort okozhat, 376 a bőr és a szem irritációját idézheti elő, 314 biológiai elváltozásokat eredményezhet, 218 pedig szaporodási problémákat okozhat. Ennek fényében nem meglepő, hogy egyes elméletek szerint a ma születő leánygyermekek többségének már csak mesterséges úton sikerülhet majd a teherbe esés.

alfahir.hu összefoglaló