Ha valaki nem tudta volna, hogy szerda este Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Mirkóczki Ádám, a párt országgyűlési képviselője lakossági fórumot tart Kenderesen, akkor a településen gyülekező több tucatnyi rendőr láttán kitalálhatta. A helyiek viszont az óriási készültég ellenére sem maradtak otthon, megtelt a művelődési ház lakosokkal.

A fórum apropóját az adta, hogy néhány héttel ezelőtt a városban több cigány támadt a velük szemben intézkedő rendőrökre, életveszélyesen megfenyegették és bántalmazták az egyeruhásokat.

Milyen üzenete van annak ha egy ország legfőbb rendvédelmi szerve olyan tekintéllyel bír, hogy az igazoltatandó bűnözők úgy gondolják, nyugodtan meg lehet támadni a járőröket? – tette fel a költői kérdést Mirkóczki Ádám. A bűnözők szemében a hatóságnak már semmilyen visszatartó ereje nincs – hangsúlyozta a politikus.

A nemzeti radikális képviselő kiemelte: nem látnak olyan kirívó hibát a jelenlegi jogszabályokban, amely indokolná azt, hogy a rendőrök ne lépjenek fel hatékonyan az őket ért támadás során. A rendőrségi törvény magában foglalja: ha az intézkedő rendőr úgy ítéli meg, hogy a saját testi épségére veszélyt jelent az adott bűnöző vagy igazoltatandó személy, akkor saját belátása szerint használhatja a fegyverét – a levegőbe leadott lövés nem minősül fegyverhasználatnak.

Mirkóczki Ádám közölte: a rendőrök nincsenek arra megfelelően kiképezve, hogy magabiztosan használják a fegyverüket. A legtöbb járőrnek egy évben egyszer van lehetősége lövészeten részt venni, akkor is csak néhány lőszerrel. Ezért a rendőrök sokkal inkább meggondolják, hogy bevessék-e fegyverüket ilyen esetben, és azt mérlegelik, hogy azután eljárást indítanak-e ellene.

A Jobbik februárban egy határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlés elé, amely azt hivatott elősegítetni, hogy a minisztérium minden fegyveres rendőr számára biztosítsa negyedévente a lövészetet és a közelharcot.

A politikus szerint a cigány-magyar együttélés állapota ma már odáig fajult, ha a Jobbik nem kerül hatalomra, akkor polgárháborús helyzet fog kialakulni. Hangsúlyozta: a rendőrségnek már annyi tekintélye sincs, amennyi minimálisan elvárható lenne. Mikróczki felhívta a figyelmet: 2011-hez képest 26 százalékkal nőtt az emberölések száma 2012-ben. A Belügyminisztérium közleményben viszont azt írta 2012-ben 2011-hez képest 25 százalékkal csökkent az emberölések száma. Mikróczki Ádám rövid kutakodás után kiderítette, hogy trükköznek a statisztikákkal: például, ha az áldozat nem hal bele rögtön a sérülésekbe, akkor az a súlyos testi sértés kategóriájába tartozik.

A nemzeti radikális képviselő kiemelte: a szubjektív biztonságérzet sokkal fontosabb a statisztikáknál. Ma Magyarországon a szubjektív biztonságérzet a nullával konvergál.  A politikus megjegyezte: az lenne a rendőrök dolga, hogy a problémás helyeken jelen legyenek, és kettesével - hármasával, gyalog járőrözzenek.

Mirkóczki felhívta a figyelmet: a Jobbik a jelenlegi Büntető Törvénykönyvet a kukába tenné és a zéró tolerancia alapján újat hozná létre.  A politikus szerint fontos lenne a bíróság és az ügyészség működését rendbe tenni, és meg kellene szabadulni a különböző kétes hátterű jogvédő szervezetektől. A honatya hozzátette: ezeket Oroszországban nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánították. A nemzeti radikális képviselő úgy gondolja, a jogvédők járják ki a legenyhébb büntetéseket a bűnözőknek.

Mirkóczki rávilágított: a kormány létrehozta a Terrorelhárítási Központot (TEK), de Magyarországon a szó klasszikus értelmében nincs terrorizmus. Ennek ellenére ez a szervezet 2013-ban több mint 13 milliárd forintot kap a költségvetésből. A politikus úgy véli szükség van terrorelhárítási központra, de át kellene nevezni C-TEK-re, azaz cigányterrorizmus elleni központra.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a fórumon hangsúlyozta: azért tartják ezt a lakossági gyűlést, mert segíteni szeretnének.  A politikus emlékeztetett: 2010-ig a cigánybűnözés problémája nem szerepelt a parlamenti palettán. Ha a Jobbik nem lenne, akkor a mai napig nem beszélnének róla.

A pártelnök felhívta a figyelmet: ha van olyan, hogy cigányterrorizmus, akkor ennek kialakulásában a jogvédő szervezetek óriási szerepet játszanak, hiszen felbujtóként járják a falvakat és jogilag kiművelik a cigányságot, már-már jogi védelmet adnak a cigányoknak.

Volt a parlamentben egy cigány-magyar együttélési vitanap – emlékeztetett Vona, aki szerint tanulságos volt a vita, hiszen a Jobbik elmondhatta gondolatatit és programját a témával kapcsolatban és megtudhatta, hogy mi a többi párt álláspontja. Kiderült: semmi elképzelése nincs a különböző frakcióknak a cigány-magyar együttélés kérdéséről.

A politikus kiemelte: Gyöngyöspata esete vízválasztó volt. Hiszen egy kis településen ez a probléma nemhogy pattanásig feszült, hanem felrobbant. A cigány kisebbséggel az együttélés elviselhetetlenné vált, két idős hölgy bemenet Vona Gábor fogadóórájára panaszkodni. A barikádTV lement forgatni a településre, ezután megjelent a Magyar Gárda és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a törvényes keretek között megpróbálta megvédeni a magyar embereket.  Két hétig rend volt a településen, az iskolaigazgató sírva köszönte meg a Jobbiknak, hogy végre normálisan tudott tanítani.  Vona Gábor emlékeztetett: egészen addig rend volt, amíg el nem kezdődött valami furcsa folyamat, megjelent a TASZ, jogvédők, Richard Field, Gyurcsány Ferenc, Pintér Sándor az amerikai nagykövetasszonnyal- akik mind a cigányokat látogatták meg, csak az ő véleményükre voltak kíváncsiak. Egy ENSZ-megbízott is érkezett Gyöngyöspatára, mindenkivel találkozott, végül azt mondta egyedül a Jobbiknak van hatásos programja a cigány-magyar együttélés megoldására.

A Jobbiknak egyetlen olyan törvénye sincs ami bárki között különbséget tenne- közölte Vona Gábor. A pártelnök szerint mindenekelőtt fel kell állítani a diagnózist. Meg kell állapítani hány cigány él Magyarországon és meg kellene vizsgálni, a cigányság akar-e integrálódni.  

A nemzeti radikális képviselő hangsúlyozta: a cigányság problémája szociális probléma is, de nem szegénységi probléma. Hány olyan szegény magyar ember van, aki inkább nyomorog, de nem lop? – tette fel a költői kérdést a politikus. A cigányok esetében felnőtt két-három generáció, akik nem látták a szüleiket dolgozni- közölte. Hozzátette: a mindenkori kormányok százmilliárdokat fordítottak a cigányság felzárkóztatására, de ennek semmilyen eredményét nem látni, sőt a helyzet egyre rosszabb.  A Jobbik szeretné elkerülni a polgárháborút, de ezek a tendenciák erre felé tartanak- jegyezte meg Vona Gábor.

A Jobbiknak van egy népszavazási kezdeményezése , miszerint meg kellene vonni a segélyt azon szülőktől, akiknek a gyermekük súlyos életellenes bűncselekményt követ el.

A pártelnök közölte: a cigánybűnözés fogalma nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző, hanem azt, hogy vannak a cigányságra jellemző speciális bűnelkövetési formák. Ilyen például a színesfémtolvajlás, fatolvajlás, családok közötti tömegverekedés, öregezés, késelés.

Kenderes Horthy Miklós kormányzó nyughelye, a Jobbik számára ez szent és sérthetetlen. A Jobbik úgy érzi, adósa Horthy emlékének azzal, hogy segítse ezt a települést. Kenderes megvédésének szimbolikus jelentése is van – hangsúlyozta Vona Gábor.

A nemzeti radikális képviselő közölte: a rendőrséget nem arra használják, ami a feladata lenne. A rendőrség feladata manapság a közúti ellenőrzés és az adóbehajtás. Kontrát Károly mindig elmondja, hogy 3500 új rendőrt avattak, de alapvetően nem a létszám a probléma, hanem a struktúra- jegyezte meg Vona, aki szerint úgy tűnik, hogy több rendőr hagyja el a pályát, mint amennyi besorolnak. A politikus rávilágított: ha egy rendőr megpróbál intézkedni a cigányokkal szemben, akkor sok esetben meghurcolják.

Vona Gábor hangsúlyozta: a rendőrség mellett szükség van csendőrségre. A rendőrségnek a mindennapi biztonság megteremtése mellett számos feladata van, a csendőrség viszont csak ezzel foglalkozna. Meg kell teremteni azt a rendvédelmi szervet, amelyik helyben van és ismeri a helyi viszonyokat- hívta fel a figyelmet a pártelnök.

A Jobbik szerint a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények esetében szükség van a halálbüntetésre.

Vona Gábor kiemelte: Gyöngyösön létrejön a SZEM nevű mozgalom, azaz a Szomszédok Egymásért Szervezet, ami egyfajta riadóláncként működne. Van néhány olyan fiatal Gyöngyösön, akik felvállalták, hogy éjszaka 2-3an sétálnak és ha különös dolgot észlelnek, megteszik a szükséges lépéseket.

A helyieknek maguknak is tenniük kell a nyugalmukért- hangsúlyozta a pártelnök. Nem várhatunk arra az államra, amely jelen pillanatban súlyos gondokkal küszködik. A törvények maradéktalan betartásával, a hatóságokkal és az önkormányzattal való együttműködés keretei között, a rendelkezésre álló helyi programok alapján minden olyan településnek meg kell szerveznie önmagát, ahol az együttélési problémák elviselhetetlenné váltak. 

Ehhez Kenderesen és máshol is minden emberi, szakmai és politikai segítséget megad a Jobbik. 2013. a polgári önvédelem éve kell legyen!

- SSz -

alfahir.hu