Az Altáji Állami Egyetem és a szentpétervári Ermitazs közös régészeti expedíciója a Bugri nevű falucska környékén végzett ásatásokat. A település környékén öt kurgán - földhalom - található: átmérőjük 40 és 100 méter között ingadozik, magasságuk pedig eléri a 6 métert. A régészek méretük miatt uralkodói kurgánoknak nevezték el őket, s egyikükben bukkantak a múmiára - olvasható az Izvesztyija című orosz újság honlapján.

A nyáron talált múmia: 2500 éves szkíta múmiát rejtett a jégkurgán

A temetkezési helyet sajnos réges-rég kifosztották, a sírrablók valamilyen ok miatt az itt nyugvó hölgy fejét és lábait levágták és magukkal vitték. A holttest többi része viszont kitűnő állapotban maradt fenn. A tetem jobb kezén még a szkíta hercegnő ápolt, manikűrözött körmei is megmaradtak.

A régészek szerint a sírkamrában talált leletek, a temetkezés módja arra utal, hogy magas rangú személyt helyeztek itt végső nyugovóra. A holttestből DNS-vizsgálatok céljára mintát vettek, hogy megállapítsák, a szkíta hercegnő helybéli volt-e, vagy más vidékről került az Altájra.

Az Altáji területen már többször bukkantak a régészek szkíta múmiákra. A legutóbbi ilyen lelet 1993-ban került elő, és világszenzáció lett, de nemcsak történelmi értéke miatt. Néhány földrengés után, amely a környéket sújtotta, a helyi lakosok követelni kezdték a múmia "hazatértét", mondván, hogy távolléte a pogány istenségek haragját vonta a vidékre.

A tudósok ugyan nem kifogásolják, hogy a holttestet visszavigyék az Altájra, de kategorikusan ellenzik eltemetését. Igen értékes leletről van szó ugyanis, amely még sok mindent árulhat el a szkíta törzsekről.

(Múlt-kor/MTI)