A Nagy-Britanniában az Európáról zajló demokratikus vita fontos elemének nevezte az Európai Bizottság szóvivője David Cameron brit kormányfő szerdai beszédét a szigetország és az Európai Unió viszonyának jövőjéről.

Pia Ahrenkilde Hansen ugyanakkor leszögezte, hogy a briteknek maguknak kell eldönteniük, mi számukra a legelőnyösebb. "A brit kormánynak és a brit népnek kell döntést hoznia arról, hogy meghatározzák, hogyan képzelik el az Egyesült Királyság helyét az Európai Unióban" - jelentette ki a szóvivő, aki bizottság nevében üdvözölte, hogy a brit kormányfő egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy azt szeretné, ha országa az Európai Unió tagja maradna.

Ahrenkilde Hansen emlékezetett, hogy a bizottság már többször is ismertette álláspontját. Eszerint - ha a britek is úgy akarják -  a bizottság úgy látja: Európa és a szigetország érdeke is az, hogy London aktív tag legyen az "Európai Unió középpontjában".

A David Cameron brit kormányfő beszédének részleteit firtató újságírói kérdésekre a bizottság szóvivője nem volt hajlandó válaszolni, s emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság szokásai szerint most sem fűznek megjegyzést politikusok konkrét nyilatkozataihoz.

Az osztrák kancellár kompromisszumkészségre szólítja fel Cameront

Az Európai Uniónak reformokra van szüksége, "de a reform azt jelenti, hogy az embernek van véleménye és kész a mások véleményét is meghallgatni és egy közös megoldást képviselni" - állt Werner Faymann közleményében.

Fotó: AP/Adel Hana

A szociáldemokrata (SPÖ) politikus hangsúlyozta, hogy Ausztria az EU reformja mellett foglal állást, de nézete szerint a teendőket egy konvent keretében kell megbeszélniük a tagállamoknak. "A kompromisszumkészség hiánya miatt elszigetelődésbe vonulni nem a helyes út" - írta. "Ezt nem lehet komoly politikának nevezni, ez nem szolgálja az európai polgárok és Európa gazdaságának érdekeit, sem Nagy-Britannia polgárainak és gazdaságának érdekeit" - vélekedett az osztrák kormány első embere.

Michael Spindelegger alkancellár, külügyminiszter, a kisebbik koalíciós párt (ÖVP) vezetője Faymannhoz hasonlóan úgy foglalt állást, hogy Cameron "rossz következtetéseket vont le" a problémákból, amelyekkel Európa szembesül. Nem lehet az a válasz, hogy egy tagállam "kimazsolázza magának", ami neki megfelel az EU-ban - szögezte le a konzervatív politikus. Az EU reformja csak akkor sikerülhet, ha a 27 tagállam együttműködik egymással - tette hozzá.

Franciaország azt szeretné, ha Nagy-Britannia EU-tag maradna

Francois Hollande francia elnök a szerdai kormányülésen jelezte: azt szeretné, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradna - közölte a kormányszóvivő. "A köztársasági elnök természetesen kifejezte azon vágyát, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióban maradjon" - fogalmazott a szóvivő. Felhívta arra a figyelmet, hogy az uniós tagság "kötelezettségekkel" jár, amelyek közé tartozik a szolidaritás. 

Fotó: AP / Remy de la Mauviniere

"Mi egy olyan Európában hiszünk, amely egyben szolidaritási paktum is, és ez a szolidaritás minden tagállamra érvényes, különben nem beszélhetünk szolidaritásról" - mondta Vallaud-Belkacem.

A németek kompromisszumkészséget várnak

Németország azt akarja, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió (EU) tagja maradjon, és legyen nyitott a kompromisszumra a közösség jövőjéről folytatott vitában - jelentette ki Angela Merkel német kancellár a brit kormányfő szerdai beszédére reagálva.

A kancellár Berlinben nyilatkozva hangsúlyozta: Európa azt is jelenti, hogy kölcsönös engedményekkel járó, méltányos megegyezésre kell jutni a közösség egészét érintő ügyekben. Erről az alapról indulva "természetesen lehet beszélni a brit kívánságokról, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy más országoknak más kívánságai vannak" - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy "Németország és én személyesen is azt kívánom, hogy Nagy-Britannia az EU fontos alkotórésze és aktív tagja legyen".

Fotó: AFP / Johannes Eisele

Guido Westerwelle német külügyminiszter David Cameron brit kormányfő beszédét kommentálva azt emelte ki, hogy az EU sorsközösség, aminek minden következményét vállalni kell, és nem lehet mazsolázni belőlük. Németország azt akarja, hogy Nagy-Britannia az EU aktív és konstruktív tagja maradjon, és úgy véli, hogy a közösség tagjait összefűző kapcsolatokat még szorosabbá kell tenni, mert a gazdasági válságot csak az integráció elmélyítésével lehet megoldani. 

Nem mindenben Brüsszelnek kell dönteni, de "a mazsolázás politikája sem működőképes" - emelte ki Guido Westerwelle németül elmondott, majd angolul megismételt állásfoglalásában, amelyben hangsúlyozta, hogy Németország szerint "több Európára van szükség", de a nemzeti szuverenitást is meg kell tartani. 

A német álláspontot összefoglalva Steffen Seibert kormányszóvivő szerdai tájékoztatóján elmondta: "Az EU-nak szüksége van 
Nagy-Britanniára, és Nagy-Britanniának is az EU-ra", a brit miniszterelnök beszéde pedig megerősíti, hogy Németország és Nagy-Britannia érdekei számos ponton egyeznek az EU-ban. 

2015-ben szavaznak a kilépésről

David Cameron szerdai beszédében kijelentette, hogy a brit lakosság körében "minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság" az EU-val szemben, ezért kormánya újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval, majd az egyezséget a következő, 2015-ben kezdődő parlamenti időszak első felében referendumra bocsátják, és a brit választók eldönthetik, hogy az új feltételek alapján az EU-tagjai akarnak-e maradni.

Fotó: AP / Remy de la Mauviniere

Cameron maga is elismerte a brit EU-tagság megszűnésének veszélyét, véleménye szerint azonban ezt nem kormányának politikája, hanem az EU-reformok elmaradása okozhatja.