Egymás elől szívják el a baloldali szavazókat – jelentette ki az M1 Ma Reggel című hétfői műsorában Lánczi Tamás, a Századvég elemzője. A politikai elemző arra utalt, hogy Bajnai Gordon Együtt 2014 mozgalma látványosan vesztett lendületéből (tavaly ősz folyamán népszerűségük a biztos pártválasztók körében 22-ről 16 százalékra esett – a szerk.). Véleménye szerint Bajnaiék egyre kevésbé tudják megszólítani a bizonytalan szavazókat, ezért kényszerűségből húzódtak háttérbe.

Baloldali kannibalizmus

Ezzel szemben – mutatott rá Lánczi – Mesterházy Attila MSZP-elnök naponta hirdet programot, egyeztetéseket, ezzel gyakorlatilag átvette a kezdeményezést. Mint mondta, a választókat egyre kevésbé érdekli a „karmester” szerepe, vagyis hogy ki fogja vezetni a „demokratikus” összefogást, inkább a nem létező programról szeretnének többet hallani. A politikai elemző szerint „szervezeti kannibalizmus” folyik, a baloldali formációk egymás elől szívják el a szavazatokat, így maga az Együtt 2014 mozgalom létjogosultsága kérdőjeleződik meg.

Bajnai Gordonék az ígért „jobboldali személyiségek” felkutatásában is rosszul állnak. Eddig Urbán Lászlón, az első Orbán-kormány pénzügyminiszter-jelöltjén kívül egyetlen jobboldalhoz köthető személy sem jelent meg a mozgalom körül. Az atv.hu január elején azután érdeklődött, hogy Urbánon kívül akadnak-e ismert jobboldali személyiségek, akik valamennyire kötődnek a szervezethez. Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke azt mondta: törekszenek rá, és lesznek, akiket a következő hetekben be is jelentenek a közvéleménynek (ez idáig nem történt meg – a szerk.).

Schiffer András és Bajnai Gordon - Őszinte mosoly?

Egy tavaly novemberi Medián felmérés szerint teljes népességben a kormánypárt 26, az MSZP 14, a Jobbik 11 százalékon áll. Az Együtt 2014 10, az LMP 3, míg a DK 2 százalék támogatására számíthat. A megkérdezettek egyharmadának nincs pártja.

Jávorék a baloldalon…

Miközben a gazdasági érdekkörök által mesterségesen összehegesztett Együtt 2014 a napokban nemzetpolitikai fordulatot meghirdető MSZP-vel birkózik, a Lehet Más a Politika történetének eddigi legmélyebb válságát éli át.

Mint ismert, tavaly novemberben a párt kongresszusi határozatot fogadott el, amelyben kizárta az Együtt 2014-hez való csatlakozást. A népfrontosodás vezére, Jávor Benedek ezt követően lemondott frakcióvezetői posztjáról, és bejelentette, hogy öt parlamenti és három fővárosi képviselőtársával Párbeszéd Magyarországért néven önálló platformot alakítanak. (Jávor két helyettese Karácsony Gergely és Szabó Tímea lett.)

Egy MTI birtokába jutott dokumentumból kiderül, hogy a szakadár platform az LMP szombati kongresszusán ismét kísérletet tesz a baloldali fordulatra. Határozati javaslatukban kezdeményezni fogják, hogy a párt „haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az Együtt 2014-gyel egy alkotmányos és közpolitikai minimumról, és ennek talaján általános választási együttműködés kötéséről”. Az Orbán-rendszer megdöntésében az LMP természetes stratégiai szövetségesének tekinti a parlamenten kívüli „demokratikus pártokat és mozgalmakat”, ezzel szemben a leghatározottabban elítéli a „szélsőjobboldali radikalizmust”, és kizárja a választási-kormányzati együttműködést a Jobbikkal.

… Schifferék a jobboldalon keresgélnek

A Népszabadság információi szerint az LMP egyik választmányi tagját és országgyűlési képviselőjét azzal bízta meg, készítsenek előterjesztést arról, melyek azok a mérsékelt jobboldali, konzervatív közösségek, amelyekkel az LMP-nek célszerű lenne hivatalosan is felvennie a kapcsolatot. A Schiffer András frakcióvezető által jegyzett előterjesztés szerint a megbízás „puhatolódzó megbeszélésekre”, illetve a szóba jöhető szervezetek értékvilágának, korábbi pártpolitikai kötődéseinek feltérképezésére szól.

A döntést az LMP berkeiben állítólag többen megütközéssel fogadták, mivel az ökopárt tavaly év végén az MSZP-vel, a „demokratikus ellenzék legnagyobb erejével” jelentette be tárgyalások megkezdését – természetesen szakmapolitikai kérdésekben. Ez a két ünnep között megszakadt, mondván a felek megvárják, amíg a viszonyok „lenyugodnak”.

Az LMP belső ellenzéke a társelnöki tisztség bevezetését is javasolni fogja, a pártot a jövőben két ellenkező nemű társelnök vezetné, akiket a párt országos kongresszusa választana meg kétharmados többséggel. Az országgyűlési frakció vezetője társelnöki funkciót nem tölthetne be.

A DK sorsára jutnak?

A Népszabadságnak több forrás is megerősítette, hogy a Párbeszéd Magyarországért Platform egy csomagban fogja benyújtani indítványait a kongresszusnak, és azokat együtt is kívánja átvinni. „Ha ez nem sikerül, akkor feltételezhető, hogy néhány képviselő kilép a pártból, és átül a függetlenek közé” – nyilatkozták többen a napilapnak. Amennyiben az LMP jelenleg 15 fős frakciójából ötnél többen távoznak, az a képviselőcsoport teljes felbomlását jelentheti (a házszabály szerint tíz fő alatt nincs érvényes frakció – a szerk.), és a Lehet Más a Politika a Demokratikus Koalícióval kerülhet egy szintre.

A Népszabadság információi szerint egyébként volt olyan regionális delegált, aki korábban kijelentette: előbb köt szövetséget a Jobbikkal, mint az MSZP-vek. Ugyanez az illető a mostani kongresszus napirendjére javasolta venni azt is, hogy az LMP határozza meg egyértelmű viszonyulását Horthy Miklóshoz és Kádár Jánoshoz. Előbbi kapcsán az indítványozó megjegyzi: „A Horthyhoz való LMP-viszonyulás határozza meg alapvetően a Fideszhez és Jobbikhoz, továbbá az ő választóikhoz való viszonyunkat. Horthy teljes elutasítása a Jobbik és Fidesz felé való zárást jelenti. A történelmi, társadalmi és politikai realitás Horthy ’megtűrt kategóriába’ való utalása, ami körülbelül Nagy Imre mostani pozíciója a magyar pártoknál” – írja belső levelében az LMP-s delegált.

barikad.hu