Tavaly kétmilliárd euró, vagyis mintegy 560 milliárd forintnyi devizakötvény után fizetendő kamat- és tőkerészt törlesztett Magyarország. Ezt a kedvező piaci hangulatban az Államadósság Kezelő Központ forintkötvény-többletkibocsátásokból könnyen fedezte. Az idén több mint 1450 milliárd forint – 5,1 milliárd euró, amelyből 3,5 milliárd a korábbi IMF-hitel kötelezettsége, míg a fennmaradó rész piaci adósság visszatörlesztése, illetve az EIB-nek történő kötelezettség – devizaadósság jár le.

„Azzal kalkulálunk, hogy előbb-utóbb lesz EU–IMF-megállapodás, ám ennek a pénzügyi keretnek közvetlen finanszírozási szerepe valószínűleg nem lesz” – fejtette ki megkeresésünkre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese. Borbély László And­rás jelezte, valóban csak biztonsági tartalékként tekintenek erre a pénzre, és az állam az 5,1 mil­liárd eurónyi idei devizalejáratot piaci alapon akarja megújítani. Ebből az adósságkezelő nemzetközi devizakötvény-kibocsátással 4-4,5 milliárd eurónyi pénzt von be. A cél az, hogy lehetőleg minél hamarabb, már az év elején elkezdődjenek a befektetői egyeztetések.

Hazánk 2008 őszén 25,1 mil­liárd dollár, euróban számolva pedig mintegy 20 milliárdos készenléti hitelkeretet kapott az IMF-től, az Euró­pai Uniótól, illetve a Világbanktól. A nemzetközi kölcsönért a második Gyurcsány-kormány folyamodott. Akkor a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalom olyan mértékben erodálódott, hogy a tőkét elkezdték kimenekíteni hazánkból: a különösen kockázatosnak tartott magyar eszközeiket „kiszórták” az alapkezelők. A forinteladási hullám magas szintre röpítette az eurót, miközben elfogytak a bevételi források az állampapírpiacon.

Valószínűleg 2008. október 9. fekete napként vonul be a történelembe: aznap az Államadósság Kezelő Központ egyetlen kötvényt sem tudott értékesíteni – eltűnt a likviditás az állampapírpiacról, és a helyzet azután sem javult. A rövid lejáratú törlesztési kötelezettségek magas aránya miatt egy ideig az EU–IMF-hitelből kellett megoldani az adósságfinanszírozást.

Gyengült a forint

Az euróval szemben egészen 297-ig ugrottak fel tegnap a devizapiacon a forinttal kapcsolatos jegyzések. Utoljára tavaly júniusban volt ilyen gyenge a hazai fizetőeszköz. Valószínűleg a fő mozgatórugó a forintpiacon a márciu­si jegybankelnökváltás, illetve az azzal kapcsolatos befektetői várakozások és félelmek voltak. Azt jelenti a felkészülés a szokatlan monetáris politikára, hogy gyengébb forinttal számol a piac, és közben – egyelőre legalábbis – mélyen maradnak az állampapírhozamok. (SZCS)