A Mec Hungary Kft. médiaügynökség nyerte el a Külügyminisztérium által indított tárgyalásos közbeszerzést, amelynek témája a „Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió – Cost of Non-Europe” kommunikációs kampány kidolgozása és lebonyolítása. A pénzügyi fedezetet 100 százalékban európai uniós forrás biztosítja (vagyis mondhatjuk, hogy az unió saját magát reklámozza hazánkban – a szerk.).

A cég bruttó 124 439 eurót (nagyjából 36 millió forintot) kap a feladatok elvégzéséért. A külügyminisztérium honlapján megjelent szerződés szerint az ügynökség ajánlata tartalmazta a legelőnyösebb ajánlatot, bár a projekt teljes költségvetése a kiírás alapján szinte forintra (euróra) ugyanennyi, bruttó 125 ezer euró volt. A cégnek április 30-áig kell lebonyolítani a feladatokat, tehát az elkövetkező hónapjaink arról fognak szólni, hogy úton-útfélen riogatnak majd minket, milyen rossz lenne az unión kívül.

Mi köze a Mecnek a Fideszhez?

A Mec Hungary Kft. neve korábban Mediaedge:cia volt, és korábban az egykor a baloldallal rokonszenvező, majd Fidesz-szimpatizáns Simon Zsolt állt az élén, aki jelenleg a TV2 vezérigazgatója. (A Magyar Narancs korábbi cikke szerint a Simon felesége, Enner Patrícia által működtetett, de közösen tulajdonolt könyvesboltjuk a lakhelyükön, Budakeszin hivatalos kopogtatócédula-gyűjtő helye volt a Fidesznek az országgyűlési és az önkormányzati választásoknál is, és Ennert az önkormányzat közművelődési és jogi bizottságának külső bizottsági tagjává választották. ) A cég a vezető médiaügynökségek közé tartozik, 2010-ben több mint 13, 2011-ben mintegy 12 milliárd forintos forgalommal. Simont az Ipsos egykori vezérigazgatója, Gulyás János váltotta a Mecnél az ügyvezetői igazgatói székben. Tavaly nyáron a Mediaedge:cia Hungary Kft. nyerte a Magyar Turizmus Zrt. által, a külföldi kommunikációs és marketing feladatokra kiírt gyorsított tárgyalásos közbeszerzést is, amelyre nettó 1 milliárd 575 millió forintos keretösszeg jutott.

EU-brandet építenének fel

A kampány során állítólag érvekkel fognak győzködni arról, hogy mivel járna, ha nem lenne Európai Unió: mennyiben lennének mások hétköznapjaink, hogyan alakulna életünk, gazdasági fejlődésünk, kulturális életünk, ha nem utazhatnánk szabadon, ha nem lenne belső piac, ha nem lenne szolidaritás és kohéziós politika, ha nem lenne európai fogyasztóvédelmi szabályozás, ha nem lenne közös agrárpolitika, ha nem lenne Erasmus program, és a többi. Cél az is, hogy bemutassák, „magyarként európaiak” és „európaiként magyarok” vagyunk, annak a megerősítése, hogy „magyarnak lenni” és „európainak lenni” nem kizárja, hanem kiegészíti, erősíti egymást - áll a vállalkozói szerződésben. (Csak azt felejtik el, hogy Európa és az Európai Unió nem ugyanaz - a szerk.)

Emellett azt is célként tüntetik fel, hogy az emberek az EU-ra ne csak pénzeszsákra tekintsenek, hanem megismerjék a tagságból adódó egyéb lehetőségeket, értékeket is. Így az utazás, tanulás, munka szabadsága mellett a „sokszínű EU”, a nemzeti kulturális értékek  üzeneteket próbálják eljuttatni a magyarokhoz. Emellett egy pozitív megítélés alá eső, hosszútávon is fenntartható „EU-brand” felépítését kezdik el Magyarországon.

Nem kell az embereknek az EU

Az unió népszerűsítésére nem véletlenül van szükségük a brüsszelieknek és a nekik fejet hajtó kormánynak: a magyarok közül ugyanis kisebbségben van azok aránya, akik bíznak az EU-ban (47,1 százalék), illetve akik úgy látják, hogy az EU-tagság előnyös Magyarország számára (39,9 százalék).

Az EU- nak már korábban is feltűnt, a hazánkban – talán nem véletlenül – kialakult unióellenes hangulat: az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete már korábban is riogatta a magyarokat azzal, milyen rossz lenne nekik az EU-n kívül: Costs of Non-EU címmel készített és tavaly májusban mutatott be a Millenáris Parkban egy installációt.

A mostani kommunikációs kampány során nagyrészt televíziós és rádiós megjelenésre számíthatunk (ez teszi majd ki a megjelenések 70 százalékát), de online-megjelenések keretében, illetve rendezvényeken és PR-akciók során is megismerhetjük majd, milyen keserű lenne a sorsunk az EU nélkül. Nem hazánk az egyedüli, ahol milliókból mossák át az emberek agyát: a belgáknál is indítottak hasonló kampányt 2012 elején, a finneket pedig 101 érvvel próbálták győzködni az EU-tagság mellett.

Nagykoalíciós összeborulás: felesleges pénzkidobás kommunikációra

Korábban a Fidesz többször is bírálta a szocialista pártot a kommunikációs szerződéseik miatt: például az MSZP-s vezetésű szegedi önkormányzatot, amely bruttó 80 millió forint értékben kötött a Political Capital-lal kötött ilyen szerződést, miközben erre a tevékenységre volt a Városházának alkalmazottja - írta még 2010-ben a Szolnoki Napló. A mostani kormánypárt pofátlanságot emlegetett az elfolyó közpénzek kapcsán és többször is felszólította az MSZP-t, hogy állítsa le a kommunikációs kiadásokat.

A fideszes Ágh Péter egykor "az arcátlanság netovábbjának" nevezte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 300 millió forintot költ a gazdasági világválság elmagyarázására. Számon kérték Gyurcsány Ferenctől azt a választási ígéretét, miszerint leállítja a felesleges kommunikációs kiadásokat, és jogosan vették elő, amiért a MeH milliárdos értékben kötött több keretszerződést. Látható, a Fidesz-MSZP nagykoalíció most is megvalósult: a narancsos kormánypárt is az ablakon dobálja ki a pénzeket különböző kommunikációs akciókra hatalmának megszilárdítása érdekében, azokat saját céljai szolgálatába állítva.

"Díszcsomagolás a romlott, szagos terméknek"

A hazai uniót népszerűsítő akcióról Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője így fogalmazott a barikad.hu-nak: „igyekeznek díszcsomagolásba bugyolálni azt a romlott, szagos terméket, ami mára jellemzi az uniós integráció folyamatát. Remélem, hogy az ország gondolkodásra képes része nem lesz vevő erre az ócska marketingakcióra”.

Tényleg pénzeszsák?

Miközben az uniós pénzeket ilyen népbutító kampányokra költik, addig – mint a Bruxinfo cikkéből kiderült – a magyarok átlag alatt használják fel az uniós pénzeket. Magyarország az elmúlt hat év alatt az elérhető fejlesztési pénzek mindössze 43 százalékát hívta le Brüsszelből, ami 2 százalékkal marad el az uniós átlagtól. A forráslehívás viszonylag gyenge szintje miatt a brüsszeli illetékesek aggodalmuknak is hangot adtak.

Kovács Zita

barikad.hu