Szó sincs arról hogy a sütőipari vállalkozások extraprofitra törekednének – mondta Septe József, a Pékszövetség elnöke. Már ősz óta próbálkoznak az áremeléssel, amikor 18-20 forinttal nőtt a liszt ára, így az elérte a kilogrammonkénti 100 forintot. A pékszövetség akkor jelezte, hogy a tartalékokkal nem rendelkező sütőipari vállalkozások kénytelenek az emelkedő költségeket átadási áraikban érvényesíteni, különben tovább nő a veszteségük, és ez már a munkavállalóik létbiztonságát is veszélyezteti.

Az évente több tízmilliárd forint értéket teremtő ágazat országosan 25 ezer dolgozónak biztosít megélhetést. Egy kiló kenyér elkészítéséhez körülbelül 75 dkg lisztet használnak fel, ezenkívül a szállítási költségeket emelte az olajár növekedés, majd jött a minimálbér, a szakmai bérminimum, a járulékok, és végül az áfa 25-ről 27 százalékra emelése is. Így áll össze végül - a nagy árkülönbséggel kapható, de átlagosan - 300 Ft-os házi kenyér.

Fotó: Stiller Ákos

A magyar búzát exportálják Európa több országába is, ami a hazai mennyiséget apasztja. Előfordul, hogy a régió országaiból importálnak a pékek lisztet, amire a korábbi években is volt példa, így próbálva kicsit lenyomni a hazai búza árát, de valószínűleg idén nem lesz meghatározó mennyiségű az import liszt aránya. A drágább kenyér iránt csökkenő keresletet kiegyensúlyozhatnák péksütemények értékesítésével, de mostanában éppen ezek iránt esett vissza a kereslet - mondta Septe József. Sokan szinte kizárólag a kenyeret, zsömlét, kiflit veszik.

Még folynak az egyeztetések

Érdemben a kereskedők döntenek, mennyit hajlandók adni a kenyér kilójáért. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója megkeresésünkre azt mondta, hogy egyelőre nem fordultak hozzájuk a pékek az áremelés igényével. Hangsúlyozta, hogy ha ez megtörténik, akkor a tárgyalás során – ahogy korábban is – csak a megfelelően alátámasztott, valós költségnövekményeket fogadják el.

Fórián Zsolt, az Agrár Európa Kft üzletági vezetője szerint annak ellenére, hogy az importált liszt hányada idén nem jelentős, mégis a világpiaci tendenciák alakítják a hazai árakat, ezek begyűrűzése miatt emelkedett ősszel a kenyér ára. 2013-ra azonban javulást lát, csökkenő tendencia várható a liszt árában, ami javíthatja a hazai sütőipari vállalkozások helyzetét, de ettől függetlenül egyéb költségeik növekedése miatt elképzelhetőnek tart egy mérsékelt áremelkedést.

Kereskedelmi Kamara: elfogadhatatlan ilyen mértékű emelés

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OSZK) főtitkára elfogadhatatlannak és indokolatlannak tartja a Pékszövetség által javasolt 20-25 százalékos áremelés mértékét, és nem is tartja valószínűnek, hogy ez be fog következni, hiszen rendkívül nehéz fogyasztói áremelést elfogadtatni a vásárlókkal. Ekkora áremelés szerinte volumencsökkenéshez vezetne.

A pékek ráadásul azt szeretnék, hogy az áremelés még a hónap végén megtörténne, ami Vámos szerint azért indokolatlan, mert a mostani kenyeret még a tavalyi búzából sütik, amit már beárazott a piac. Persze ez nem jelenti, hogy nem növekedtek az egyéb költségek, mint az üzemanyag ár, a minimálbér vagy egyéb járulékok, de ezek szerinte összességében nem igazolják a 20-25 százalékos emelést. Az OSZK főtitkára szerint a Pékszövetség részéről történő nyomásgyakorolásnak lehetünk a tanúi. Arra a kérdésre, hogy az élelmiszerpiaci szereplők által javasolt áfacsökkentés az alapvető élelmiszereknél megoldást jelentene-e a termelők gondjaira, a főtitkár úgy reagált, hogy az áfacsökkentésnek csak akkor van értelme, ha a vásárló jól jár. A témában készült felmérések igazolják, hogy az áfa a 27- és 18-ról 10 százalékra leszállítása csökkentené az élelmiszerágazatban egyébként jelentős feketekereskedelmet, adóbevételeket is generálva az államnak.

Kinek lenne jó az áfacsökkentés?

Múlt év júliusában jött létre a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért koalíciója az alapvető élelmiszereket előállító ipar kulcsszereplőinek részvételével, hogy elérje a kormánynál az áfa 27-ről 10 százalék alá való csökkentését. A fórum a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozóBonafarm csoport és a holland – elsősorban étolajat forgalmazó - Bunge Zrt. együttes kezdeményezésével jött létre, hogy az áfa leszorításával gátat vessen az áfa csalások növekvő mértékének, ami az alapvető élelmiszerek esetében évi 150-300 milliárd forintra becsülhető. Egy korábbi sajtótájékoztatón Torba Tamás, a Fórum szóvivője elmondta, hogy az alapvető élelmiszerek 27 százalékos áfakulcsa, amely a legmagasabb az EU-ban, magas haszonnal kecsegteti az áfacsalókat és az illegális kereskedelem résztvevőit.

Fotó: Fazekas István

A fórum felkérte az Ernst&Young-ot, hogy végezzen felmérést az áfacsalás összesített hatásáról. A tanulmányból kiderül, hogy az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás hosszú távon az áfakulcsok csökkentésével visszaszorítható. Egy konzervatívnak minősített becslés szerint az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege 128 milliárd forint. A tanulmány kitér arra is, hogy Magyarország regionális versenyképessége is veszélyben van az áfacsalások miatt, aminek következtében befektetések és munkahelyek vesznek el a környező országok javára, a munkanélküli kiadások emelkednek, s egyéb adóbevételek is kiesnek. A tanulmány szerint a vizsgált élelmiszer kategóriában az áfakulcs 27-ről 10 százalékra csökkentése nyomán a csalások mértéke azonnal csökkenne, mert a bűncselekmény elkövetésével elérhető hozam drasztikusan esne, így nem lenne érdemes csalni. Ugyanakkor az intézkedés bevezetésének azonnali hatásaként 46,779 milliárd forintos költségvetési lyuk keletkezne. Ezért is valószínűtlen, hogy a kormány az egyébként is szoros költségvetésbe megpróbálja beleépíteni az áfacsökkentést. Más kérdés, hogy az áfacsökkentést a kereskedők és a gazdálkodók feltehetően lenyelnék, így az nem jelenne meg a fogyasztói árakban.