A Hotnews.ro-n megjelent eszmefuttatásban Dan Tapalagă felsorolja azokat a gesztusokat, amelyeket Victor Ponta román kormányfő az elmúlt hetekben a magyar közösség felé tett. A miniszterelnök a napokban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által támogatottGeréd Beatrixot nevezte ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal nemrégiben megüresedett igazgatói székébe, korábban pedig az RMDSZ-es ex-szenátort, Frunda Györgyöt tanácsadóként vette maga mellé. Ponta ugyanakkor megerősítette hivatalában Király Andrást, a oktatási minisztérium kisebbségi ügyekért felelős államtitkárát. A bukaresti hírportál információi szerint a kormányfő személyesen egyezett meg a Szövetség vezetőivel egyéb másodvonalas kormányzati pozíciók betöltéséről is.

Első ránézésre ezek a gesztusok a román kormánykoalíción belüli erőviszonyok tekintetében értelmezhető, amelyekről már a Kitekintő is beszámolt. Victor Ponta, aki a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki feladatait is ellátja, az RMDSZ helyzetben tartásával folyamatosan zsarolhatja a kormányzó Szociálliberális Unión (USL) belüli partnereit. A szocdem politikus már a választások éjszakáján kormányszereplésre hívta a magyar érdekképviseleti formációt, ez végül az USL két erősembere, a nemzeti liberális Crin Antonescu és a konzervatív Dan Voiculescu akadályozta meg. Mint utólag kiderült az RMDSZ és az USL között már a választások előtt létezett egy elvi együttműködési megállapodás, ám később Pontán kívül a balliberális szövetség nagy része kihátrált e mögül.

Kattintson és nézegessen képeket is!

Dan Tapalagă úgy véli, a az RMDSZ hatalom közelében való tartását a kormányfő nemcsak a szociálliberális táboron belüli csatározásokban használja fel, hanem egy hosszabb távú stratégiát is szolgál. A kormányerőkkel szemben egyébként eléggé szkeptikus újságíró úgy véli, Ponta megpróbálja kifogni a szelet a magyar radikálisok vitorlájából, s ezzel olyan távolba tekintő, felelősségteljes politikus képét festi meg, amely nem biztos hogy illik a román miniszterelnökre.

A szerző emlékeztet arra, hogy a kormány erőforrásaitól teljesen elzárt, politikailag elszigetelt RMDSZ kiszolgáltatottá válna a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) szemben. Arra is rámutat, hogy az EMNP és a mögötte álló Orbán-kormány már elkezdett készülni a 2014-es magyarországi választásokra, amelyen már a határon túli kettős állampolgárok is szavazhatnak. Amennyiben az erdélyi magyar közösség nem érzi képviselve magát a romániai közéletben, úgy nyitottabbá válik az Néppárt által tolmácsolt budapesti üzenetre, miszerint az RMDSZ cserbenhagyta a rábízott közösséget.

Victor Ponta megérhette, hogy a bukaresti hatalom csak a magyarság radikalizálódásának veszélye mellett adhatja fel a kisebbséggel való törődést. Az RMDSZ helyzetben tartása így az Antonescuval és Voiculescuval folytatott hatalmi harcokon túl nagyobb léptékű célt is szolgál: egy veszélyes, hosszú távon kezelhetetlen helyzet megakadályozását. Hasonló felismerés vezérelhette Traian Băsescu államfőt, amikor december 9-én, a választások délutánján, videóüzenetben kérte a magyarokat, hogy járuljanak az urnák elé, és biztosítsák parlamenti képviseletüket.

Tapalagă végezetül arra is rámutat, hogy a megegyezés, amely a versengő román politikai szekértáborok magyar kisebbséghez való viszonyát jellemzi, valószínűleg az észak-atlanti közösség támogatását is élvezi. Nekik sem érdekük ugyanis, hogy az Európai Unió perifériáján egy felelőtlen politikusok által szított, Koszovóhoz hasonló helyzet alakuljon ki.