"A cél olyan gazdaságpolitika bevezetése, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre" - olvashattuk a Fidesz 2010-es választási programjában. A kormányváltás óta több mint 2 év telt el, s bár az egymillió új munkahelyet nem a ciklus végére, hanem 10 éven belül ígérték, nem árt egy pillantást vetni rá, hogy is áll a helyzet.

A KSH adatai szerint 2010 májusában a foglalkoztatottak száma 3 756 4000 fő volt, így ha elhisszük a kormány ígéretét, akkor 2020-ban már legalább 4 756 4000 embernek kell dolgoznia Magyarországon.

Ha egyenesen arányos növekedést képzelünk el, akkor a kormányváltás óta eltelt 31 hónap alatt 258 333 új munkahelyet kellett létrehozni Orbánéknak. Lássuk, sikerült-e!

A KSH legfrissebb, októberre vonatkozó statisztikái szerint 3 935 000 főre nőtt a foglalkoztatottak száma, ráadásul mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatási rátája javult.

A 258 ezer munkahely helyett azonban ez mindössze 179 ezres növekedést jelent, ami mögött részben a közfoglalkoztatás felpörgetése áll: szintén a statisztikai hivatal adataiból derül ki, hogy 90 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként, ami négyszerese a tavalyi számadatnak.

Bár a közmunkaprogram felpörgetése kétségkívül hasznos lépés volt a kormány részéről, ebben a formában nem jelent végleges megoldást, ráadásul a Fidesz sem így képzelte el az új munkahelyeket, 2010-es programjukban ez állt:

"Az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg. Ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyet teremtsenek, bizalomra és kiszámítható gazdasági/politikai környezetre van szükség. (...) Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk".

A kiszámítható környezetet a kormánynak, a munkahelyeket pedig a vállalkozásoknak nem sikerült eddig létrehozniuk - sem a kormány által preferált mezőgazdaság és turizmus területén, sem más ágazatokban.

Erre utalt Vona Gábor, a Jobbik elnöke is a Heves megyei Bélapátfalván tartott decemberi sajtótájékoztatóján, mikor kijelentette: “a közmunka nem teremt igazi munkahelyeket, csak szociálpolitikai eszköz, persze így is igen fontos. Helyette a piaci alapon való termelés elősegítése lenne a megoldás.”

Az mfor.hu elemzése szerint nem a közmunkások miatt tapasztalható a jelentős növekedés, hanem a mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók lettek sokkal többen 2010-hez viszonyítva, közülük is leginkább az egyéni vállalkozók száma nőtt. Ennek hátterében azonban részben az állhat, hogy mind az állami és versenyszférában jelen lévő cégeknél nehéz elhelyezkedni, számos cég pedig jutalékos rendszerű, "piramisjáték"-szerű rendszerben kívánja foglalkoztatni az embereket, melyhez megköveteli tőlük az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását. Tény azonban, hogy ilyen jellegű munkából csak nagyon keveseknek sikerül megélni.

Gödörben az építőipar

Fontos pillérként kezelte a Fidesz az építőipar beindítását is. “A magyar építőipar jelenlegi helyzetének kialakulásában három alapvető tényező emelhető ki: a hitelforrások szűkülése, a megrendelések (állami és magán) visszaesése és a lánctartozások – minden erőfeszítés ellenére – bővülő köre. Ebből következően a növekedési pályára állítást is ezen problémák megoldásával kell kezdeni“ - írták. Bár nemrégiben büszkén jelentették, hogy 2012 októberében az építőipari termelés volumene 1,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, meg kell jegyeznünk, hogy az akkori adatot nem volt nehéz túlszárnyalni: 2011-ben az építőipari termelés 7,8%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az alábbi táblázatból is kiderül, hogy a kormányváltás óta tovább folytatódott az építőipar 2006 óta tartó mélyrepülése, a 2012-es pozitív eredmény csak némi kozmetikázásra elegendő.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Tolnay Tibor a napokban interjút adott az MTI-nek, melyben rámutatott: a válság kezdetétől, 2008-tól napjainkig az építési beruházások 16 százalékkal estek vissza az EU-ban, míg ugyanez az arány Magyarországon 42 százalék. A lakásépítés visszaesése viszont 70 százalékos, és az idén legfeljebb a kívánatos 40 ezer lakás egynegyede épül meg. A felújításoknál is hasonló az arány, ott 400 ezer lakás lenne az optimális évente, ehelyett csak 100 ezer újul meg.

A kormány programjában is fontos megoldandó problémaként kezelt lánctartozások kérdését szintén nem sikerült megoldani. Tolnay ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány ezzel kapcsolatos határozatának nagy része a szakma javaslatait tartalmazza, de hiányoznak belőle a konkrétumok. A lánctartozások felszámolásának egyik eszközeként kitalált fedezetkezelőt kezdettől alkalmatlan eszköznek tartotta az ÉVOSZ.

Helyben jár a mezőgazdaság, nagybirtokosok kezében a föld

Kiemelten kezelte programjában a Fidesz a magyar mezőgazdaság megújítását is. "Fontos a helyi kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások, feldolgozó 
üzemek belső és uniós forrásokra támaszkodó fejlesztése. Csak egy összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni, és ezáltal kellő távlatot nyújtani a gazdatársadalom, és utánpótlást a fiatal gazdák számára" - olvashattuk a programban.

Az eredmény mindenki számára ismert: a program mellett csak Ángyán József és Bencsik János állt ki a kormány soraiból, míg a Fidesz szembement a saját maga által hirdetett ígérettel, a földeket köreikhez közel álló nagybirtokosokhoz, zöldbárókhoz juttatták.

Mindemellett a mezőgazdaság teljesítményére sem lehet túl büszke a kabinet, igaz az időjárás sem volt ideális. Bár a mezőgazdasági kibocsátás értéke 2012-ben az előzetes adatok szerint 0,7%-kal meghaladta az előző évit, ennek oka az volt, hogy míg a volumen 11%-kal visszaesett, az árak 13%-kal megemelkedtek. 2012 decemberében a KSH arról tájékoztatott, hogy hazánk GDP-je 1,5%-kal csökkent, melyben jelentős szerepe van a mezőgazdasági teljesítmény visszaesésének. Az ugyanis - részben az idei aszálykárok következtében - 21,4%-kal esett vissza, ezzel a 2010. évi szintre süllyedt.