Az ismert történet szerint az izraeli üzletember 2008. július 16-án vásárolt a Pest megyei Pilisen és Albertirsán összesen 183 hektárnyi gyümölcsöst. Ezt követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) viharos gyorsasággal, mindössze 14 nap elteltével bejegyezte azt a szerződést, amelynek értelmében Blum frissen szerzett magyarországi telkeit egy kisebb, ám jóval értékesebb földre, az M4-es főút nyomvonalán, a Velencei-tó északi oldalán fekvő Sukoróra cserélte.

A 2009 őszén indított, fellebbezések miatt egészen 2012 végéig elhúzódó polgári peres eljárás végül többször megállapította, hogy a magyar államot több százmillió forintos kár érte, és érvénytelennek nyilvánította a szerződést. Az ügy büntetőjogi szakasza január 7-én, hétfőn veszi kezdetét.

Senkinek nem tűnt fel az izraeli cím

Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy mi lett a sorsa az eredeti, pilisi és albertirsai földterületeknek. A Zöld Válasz nevű, környezet- és fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezet honlapján január 3-án megjelent cikk szerint a gyümölcsösök továbbra is izraeli kézben vannak, és magyar tulajdonosok legfeljebb bérlőként (a Nemzeti Földalap által meghatározott haszonbérleti díj 150 százalékáért) igényelhetik vissza a területet.

A barikad.hu az ügyben megkereste Zábráczki Lászlót, az egyesület alelnökét, aki az ügy kezdete óta forró nyomon követi a történéseket. Zábráczki kikérte a szóban forgó földterület tulajdoni lapjának másolatát, amelyet a járási földhivatal 2013. január 3-án bocsátott rendelkezésére. Ebből kitűnik, hogy a 2008-ban vásárolt gyümölcsösök még mindig Joav Blum vagyonát képezik, noha a tulajdonlap másolatán még izraeli lakcím szerepel. A hatályos magyar földtörvény szerint viszont aki Magyarországon földet vásárol, annak magyar állampolgársággal és magyarországi lakóhellyel kell rendelkeznie.

A tény, hogy a földvásárláskor Blum izraeli lakcímet adott meg, felveti a lehetőségét, hogy az adott pillanatban a zsidó üzletember még nem rendelkezett magyar állampolgársággal, különben valószínűleg azt adta volna meg. Másrészt az is érdekes kérdéseket vet fel, hogy a hatályos jogszabályok ellenére hogyan kerülhetett fel a tulajdoni lapra egy külföldi cím, ez miért nem tűnt fel senkinek, és miért nem tett ellene semmit.

Mint ismert, 2012 szeptemberében a Székesfehérvári Törvényszék jogerősen felmentette Blumot a közokirat-hamisítás vádja alól. A vád szerint Blum 2008-ban csak névlegesen lakott Sukorón, és bár a bíróság megállapította, hogy bűncselekmény történt, az elmarasztalás elmaradt, mivel Joav Blum „abban a feltevésben volt”, hogy akkor is bejelentkezhet állandó lakosként egy adott lakcímre, ha életvitelszerűen nem tartózkodik ott. („A törvény nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól” elv ez esetben nem jutott érvényre – a szerk.)

Nem egyedi esetről van szó

Az üggyel kapcsolatban a Jobbik is lépéseket tett, Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő 2012. szeptember 12-én fordult közérdekű bejelentéssel a legfőbb ügyész felé. Ebben a politikus azt kérte, hogy az ügyészség hivatalból folytasson le vizsgálatot, hogyan kerülhetett izraeli kézbe a magyar termőföld, illetve kik és milyen minőségben járultak hozzá a jogellenes tulajdonszerzéshez. Hegedűsné azt is tudni szerette volna, miért nyújtottak be ügyészségi óvást Blum tulajdonszerzése miatt, és az milyen indokok miatt volt eredménytelen.

Polt Péter legfőbb ügyész elutasító válaszában kiemelte, erre nincs lehetőségük, mivel a telekcsere miatti nyomozás már lezárult.

A barikad.hu megkeresésére Hegedűs Lórántné elmondta, több hasonlóan gyanús telekügylet és zsebszerződés kapcsán tettek feljelentést, ám a magyar bűnüldöző hatóság részéről az elutasítás indoka minden egyes alkalommal ugyanaz volt: nem találtak okot az intézkedésre. „Így viszik el a magyar földet száz hektáronként, ha kilóg az ördög patája, akkor sem találnak eljárásra okot adó körülményt” - fogalmazott a jobbikos politikus.

Bencsik János

barikad.hu