A kelet-európai régió és azon belül Magyarország is célponttá válhat a gondozásra szoruló német nyugdíjasok számára – írta az Origó a Guardian brit lap cikkére hivatkozva. Az egyre drágább német idősotthonok miatt már több ezren érkeztek Magyarországra, de a jövőben ez a roham csak fokozódhat.

A brit lap szerint 2011-ben már több mint 7000 német nyugdíjas élt különböző idősotthonokban, amellyel Magyarország vezeti a német "nyugdíjasexport" célországainak versenyét. Csehországban több mint 3000, Szlovákiában pedig mintegy 600 idős németet helyeztek el eddig, de szerte a világban: Spanyolországba, Görögországba, Ukrajnába, illetve Thaiföldre és a Fülöp-szigetekre is „szállítanak” Németországból nyugdíjasokat.

A Guardian riportja szerint a jelenség háttere, hogy a németországi idősgondozás krónikus munkaerőhiánnyal küzd és már eddig is csak az olcsó kelet-európai munkaerővel tartották életben a gondozásra szakosodott intézményeket. A lakosság elöregedése azonban egyre inkább felgyorsul, becslések szerint 2050-re minden 15. német állampolgárnak idősgondozásra lesz szüksége, amely közel 4,7 millió embert jelenthet majd a jövőben.

A jelenséget és annak következményeit a Guardian által megszólaltatott szakértők időzített bombának tartják. A német idősjogi szervezetek azonnali beavatkozást sürgetnek: a Sozialverband Deutschland (VdK) nevű társadalompolitikai szervezet szerint tarthatatlan, hogy a németeket idős korukra kitegyék az országból. A szervezet a gondozásra szoruló idősek külföldre szállítását „embertelen deportálásnak” tartja.

„Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy azokat, akik egész életükben Németországért küzdöttek, akik felépítették ezt az országot azzá, amivé lett, most deportálják” - mondta a VdK vezetője, Ulrike Mascher.

A brit lap a riportjához megszólított Magyarországon, Thaiföldön és Görögországban élő német nyugdíjasokat is, akiknek egy része nem panaszkodott az idősotthoni ellátásra. Sokan elégedettek a költségekkel és a kapott ellátással is. Elmondásuk szerint míg Németországban 2900-3400 eurót (akár 1 millió forintot) is fizethetnének az ellátásért egy idősotthonban, addig külföldön ennek a kétharmadából is kijönnek.

A Guardian azonban beszélt olyan nyugdíjasokkal is, akik másképp látják és csak vonakodva hagyták el hazájukat. A brit lap által megkeresett egészségügyi szakértők szerit a környezetváltozás ártalmas is lehet azon idősek számára, akik gyakran már csak emlékeikből élnek. Az idegen országba való kerülés, az idegen kultúra, nyelv hatására pedig megzavarodhatnak, bezárkózhatnak. Az idősek, demenciában szenvedők egy részét ráadásul azt feltételezve küldik külföldre, hogy már úgysem fogják fel a különbséget.

A német nyugdíjasok kiszervezését végző cégek azonban az egyre növekvő német idősgondozási igények kielégítésére hivatkoznak. A németeket Szlovákiába kiszervező egyik cég vezetője szerint, miközben Németországban egyes intézményekben egy gondozó 40-60 emberre ügyel, addig külföldön jobb szolgáltatást kapnak a nyugdíjasok. „Nem kitoloncolják őket Németországból, sokan a maguk akaratából jönnek, vagy mert a családjuk tudja, hogy itt jobb lesz nekik” – nyilatkozta a Guardiannak.

Érdekes (vagy inkább tragikus), hogy miközben a német nyugdíjasok Magyarországra jönnének a jobb ellátás miatt, addig a magyar egészségügyi dolgozók inkább Németországba mennének a jobb megélhetés érdekében. A munkaerő-, illetve szakemberhiány miatt gyakorlatilag pillanatok alatt el is lehet helyezkedni a német egészségügyben. Az egészségügyi szolgáltatást végző vállalatok nehéz helyzetben vannak, mivel nemcsak orvosokban, hanem betegápolókban és gondozószemélyzetben is nagy a hiány.

Decemberben a német Die Welt online kiadása írt arról, hogy szakemberhiány korlátozza a német egészségügyi ágazat növekedési lehetőségeit. Az egészségügyi ágazat minden második vállalata ebben látja növekedési terveinek legnagyobb kockázatát, holott két évvel ezelőtt még csak minden harmadik vállalat vélekedett így.

 

Origó és MTI nyomán – barikad.hu