Az IMF igazgatótanácsa január végén dönt az esetleges szankciókról Argentína ellen. A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa a napokban adott ki egy jelentést a dél-amerikai ország előrehaladása kapcsán. Ebben hamis adatszolgáltatással vádolják a Buenos Aires-i kormányt.

A tervek szerint az igazgatótanács január végén ad ki újabb jelentést – írta a Bloombergnek eljuttatott nyilatkozatában Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója. A szervezet további információkat nem adott a jelentésről és annak tartalmáról.

Kizárással fenyegetőznek

Argentína lehet az első ország, amely ellen valaha szankciókat hozott a Valutaalap azért, hogy – szerinte - nem ad pontos adatokat az inflációról és a gazdasági növekedésről 2007 óta. Emiatt egy olyan folyamatot indítottak meg ellene, ami akár kizárással is végződhet az IMF-ből. A testület szeptemberben felszólította a kormányt, hogy hajtson végre korrekciós intézkedéseket „késedelem nélkül” és felkérte Christine Lagarde-ot, a Valutaalap vezérigazgatóját, hogy terjesszen be jelentést az ügyben december 17-éig. Ez meg is történt, a jelentést azonban nem hozzák nyilvánosságra - mondta Gerry Rice, az IMF szóvivője.

Cristina Fernandez de Kirchner elnök visszautasította, hogy bármilyen szabályt megszegett volna, míg az IMF vitatta a kormány hivatalos adatait. Argentína átlagosan 8,8 százalékos inflációt jelentett 2007 óta, míg egyes magánközgazdászok 23 százalékra teszik ezt a számot. A hivatalos inflációs adat 10,6 százalékos volt novemberben, kevesebb mint a fele a magánközgazdászok becsléseinek, amivel Argentína 6,8 milliárd dollárt spórolt meg 2007 óta az adósságkifizetéseiben egy kutató cég szerint.

Az IMF azzal vádolja az országot, hogy megsértette a szabályokat azzal, hogy nem nyújtottak információt vagy nem valós információkat közöltek. Emiatt szankciókra készülnek ellene: forrásokat vonhatnak meg, felfüggesztheti a szavazati jogokat, sőt a lehetséges kizárást is meglebegtették. Az utóbbira nem volt példa 1954 óta, amikor Csehszlovákiát távolították el a nemzetközi pénzügyi szervezetből.

Argentína válasza: az IMF a felelős a válságért

Az argentin elnök már korábban indulatosan visszautasította a Nemzetközi Valutaalap arra vonatkozó kritikáját, hogy kormánya megbízhatatlan adatokat szolgáltat az ország gazdaságáról, visszautasította az IMF fenyegetését, miszerint Argentína szankciókra számíthat, és a globális hitelintézetet hibáztatta a világgazdasági válságért.

"Ez az utolsó sárga lap nekik. Remélem, el tudjuk kerülni, hogy piros lapot kelljen bemutatni, de ha nem igazodnak a szabályokhoz, nem a valódi adatokat közlik, akkor (azt kell mondanom, hogy) minden játékos egyenlő, nem számít, milyen jól futballoznak" - jelentette ki korábban Lagarde.

Fernández az ENSZ Közgyűlése ülésszakán felszólalva kigúnyolta a kormányának szóló figyelmeztetést: "hazám nem labdarúgóklub, hanem szuverén ország, amely önállóan hozza döntéseit, és nem hajlik meg semmilyen nyomás alatt, nem beszélve a fenyegetésekről. A 30-as évek óta nem volt ilyen súlyos gazdasági és politikai világválság" - szögezte le, hozzátéve: nem tűr el kritikát egy olyan szervezettől, amely "bűnrészes volt Argentína egy évtizeddel ezelőtti gazdasági összeomlásában, és szerepe volt az Európát és az Egyesült Államokat jelenleg sújtó bajok kialakulásában is".

Hihetetlen gazdasági fejlődés

Kirchner asszonynak egyébként széleskörű a támogatása az országban, amit erősen táplál az argentin gazdaság igen lendületes fejlődése. 2004 és 2010 között ez éves átlagban 7,7 százalékot tett ki, ami jóval gyorsabb a „mintaként” emlegetett 4,3 százalékos chilei gazdasági növekedésnél. Ezek washingtoni mérőszámok, mert az argentin statisztikai hivatal szerint az argentin gazdaság ennél sokkal gyorsabban fejlődött és nő. A jelentős eltérésre jellemző, hogy míg a buenos airesi adatok szerint a gazdasági növekedés tavaly 9,2 százalék volt, a Nemzetközi Valutaalap ezt 4,2 százalékra taksálta, ami még mindig több mint a térség gazdasági motorjának tekintett Brazília 3 százalékos tavalyi növekedése – írta korábbi jegyzetében az Ordosz Műhely.

Akiknek nem kellett az IMF

Argentína a pénzügyi rendszer 2001–2002. évi összeomlása után azzal vívta ki a Nemzetközi Valutaalap és a liberális gazdaságpolitika ellenszenvét, hogy nem volt hajlandó IMF-hitelt felvenni. Az argentin válságkezelés fontos kulcstényezője volt a Jegybank szabályozó szerepe. A dél-amerikai ország képes volt az állami érdekeknek megfelelően a szolgálatába állítani a jegybankot és arra használni, ami az adott környezetben az ország kilábalását segíthette a gazdasági-pénzügyi válságból. Az argentinok nemet mondtak az adósságspirált okozó IMF-hitelkonstrukcióra és sikeresen alkalmazták a nemzeti valuta árfolyamának kiigazítását, melynek következtében megindult a gazdasági növekedés 2003 és 2008 között – írta korábban a barikad.hu.

Korábban az ország válsághelyzetének enyhítését célzó lépések (például hitelfelvétel az IMF-től) ellentétes hatást értek el, és tovább mélyítették a krízist. Hasonló folyamatok játszódtak le Venezuelában, Brazíliában, Mexikóban, Bolíviában, Thaiföldön és Indonéziában is. Dél-Korea pedig pont az ilyen tapasztalatok miatt utasította vissza az IMF „segítségét” a kilencvenes években.

Kárörvendők?

A liberális közgazdászok, pénzügyi elemzők és persze az IMF szerint az unortodox gazdaságpolitikai intézkedéseknek (a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, a jegybanki tartalékok kormányzati célokra történő felhasználása, hitelekkel támogatott sajátos iparpolitika) köszönhetően az argentín kormány gazdaságélénkítő mozgástere egyre inkább beszűkül, a magas infláció pedig Damoklész kardjaként lebeg a gazdaság felett – olvasható a privatbankar.hu korábbi cikkében. Ennek ellenére Argentína ma Dél-Amerika egyik legnagyobb növekedési rátáját tudhatja magáénak.

barikad.hu összefoglaló