A lapnak Sárközi Andrea, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szóvivője elmondta: háromra emelkedett a Dataplex-ügy gyanúsítottjainak a száma. A kilétét a szóvivő nem fedte fel, mondván, sértené a nyomozás érdekeit.

A három gyanúsítottból eddig mindössze egy nevet ismerhetett meg a nyilvánosság: E. Gáborét, akit az idén januárban vontak eljárás alá az adónyomozók - olvasható a lapban.

Az ügyben 2007-ben kezdett nyomozni a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával, azt 2010-ben a Fővárosi Főügyészség áttette a NAV-hoz, és a gyanút adócsalásra módosította. Idén szeptemberben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hűtlen kezelés miatt tett feljelentést az ügyben.
Dataplex-ügynek - minden, ezt sejtető "szóbűvészkedés" ellenére - nincs úgynevezett Bajnai-szála - közölte a Haza és Haladás Alapítvány csütörtökön az MTI-vel, azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzet azt írta: a Bajnai Gordon és Kóka János nevével fémjelzett Dataplex-ügyben újabb embert hallgattak ki gyanúsítottként az adónyomozók.

Megszüntették a nyomozást?

Az alapítvány közleményében felidézte: 2010 nyarán, már a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lezárta vizsgálatát, és a Dataplexet érintően megállapította, hogy nem keletkezett adóhiány a vizsgált tranzakciók során. 2012 őszén a nyomozást végző szervek bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást és a gyanúsításokat az akkor már több éve mesterségesen életben tartott ügyben.

Kóka kikéri magának

Kóka Jánosnak sem tetszett, hogy az ügyet összefüggésbe hozták nevével és idén szeptemberben azzal fenyegetőzött, hogy megteszi a szükséges jogi lépéseket a Magyar Nemzet ellen, hiszen a lap szivárogtatott információkat az esettel kapcsolatban. Az SZDSZ-es politikus azt állította: a vele kapcsolatos írás állításainak többsége valótlan, a cikk egésze hazugságot sugalmaz.
A Magyar Nemzet értesülései szerint az ellenőrzések során kiderült, hogy Kóka – hatáskörét túllépve – saját emberét ültette a Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) élére, aki ezt egy 101 millió forintos, Dataplexre szabott informatikai pályázattal hálálta meg.

Hárommilliárdos haszon egy hónap alatt

A szerverszolgáltatásokat nyújtó Dataplex Kft.-t 2005 nyarán vásárolta meg a Wallis Rt. egyik leányvállalata 2,3 milliárd forintért, majd novemberben rögtön túl is adott rajta, a cég három ciprusi bejegyzésű vállalathoz került. Decemberben aztán újabb tulajdonosváltásra került sor, a Dataplexet a Magyar Telekom vette meg 5,2 milliárd forintos áron.
A közel hárommilliárd forintos hasznot a rejtélyes „ciprusiak” zsebelték be, amely miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés, a Vám- és Pénzügyőrség adócsalás miatt indított vizsgálatot. A nyomozásnak természetesen nem lett eredménye. Bajnai Gordon a „hirtelen értéknövekedést” azzal magyarázta, hogy a cég szakértői egy hónap alatt több nemzetközileg elismert magánvállalkozóval bővítették az ügyfélkört.

A most lezárult vizsgálat rámutat, hogy már 2004-ben olyan politikai manőverek kezdődtek el a háttérben, amelyek a Dataplex állami „kitömését” készítették elő.

Százmilliók a semmiért

A Kehi vizsgálata szerint a Dataplex állami felhizlalása már 2004-ben megkezdődött, amikor Kóka János arra kérte a Magyar Államvasutak vezérigazgatóját, hogy a MÁV Informatika Kft. ügyvezetőjévé bizalmasát, Hercegh Tamást nevezzék ki. A politikai nyomásra történt vezetőváltás 2005. január 3-án meg is történt, a Wallis még ebben az évben felvásárolta a Dataplexet, Bajnai Gordon pedig megvált vezérigazgatói posztjától.
Bár a kft egészen 2005-ig veszteségesen működött, a Wallis szárnyai alatt a legnagyobb magyarországi szolgáltatóvá nőtte ki magát. A MÁV Informatika megrendelései a vizsgálat szerint a Dataplexre lettek szabva, vezetői olyan magabiztosak voltak, hogy belső levelezéseikben már csak „nyertes ajánlatként” emlegették a szerződéstervezetet.

2006 és 2007 között például az állami cég 101 millió forintot fizetett ki anélkül, hogy ténylegesen igénybe vették volna a Dataplex szolgáltatásait. Kóka Jánost ez ügyben felbujtóként részt vett hűtlen kezeléssel gyanúsítja a Kehi.
Egy másik eset kapcsán a Hivatal kiderítette, hogy a minisztériumnak tudomása volt róla, hogy a Mavir szervereinek kiszervezése a Dataplexhez többe kerül, mint az akkori telephelyen való tárolás, ráadásul a kiadás nem is szerepelt az állami energetikai cég 2005-ös üzleti tervében. A szerződést ennek ellenére megkötötték, becslések szerint az évek során 420 millió forintos kárt okozva ezzel a magyar államnak (és adófizetőinek). (A Mavir üzleti tervének módosítási jogát Kóka – elég megkérdőjelezhető módon – saját, miniszteri hatáskörébe vonta.)

Félmilliárd a négy falért

A Dataplex állami kistafírozását a Magyar Postával való szerződés koronázta meg. 2005. december 23-án a két fél olyan megállapodást kötött, amely a szükségesnél jóval nagyobb területet biztosított a posta szervereinek számára. Előzetes hatástanulmányok nem készültek.
Annak ellenére, hogy a Magyar Posta a rendelkezésére álló 500 négyzetméternek csak a 34 százalékát tudta kihasználni, 2009-ben a terembérletet 700 négyzetméterre bővítették, ám még így is csak 45 százalékra tudták feltornászni a kihasználtságot. 2006 és 2010 között a Magyar Posta Zrt. 1,3 milliárd forintot fizetett ki bérleti díjként a Dataplexnek. (A számítások szerint a bérlést 505 millió forintból meg lehetett volna oldani, ha nem fizettek volna az üresen maradt helyekért.)
2009. május 27-én a Bajnai Gordon alátartozó Kormányszóvivői Iroda közleményében azt írta, hogy „A Dataplex egyetlen új állami megrendelést sem kapott, amíg a Wallis-csoport résztulajdonában volt, az értéknövelő megbízások ebben az időszakban kizárólag jelentős, nemzetközileg elismert magánvállalkozóktól származtak”.
A Kehi vizsgálata alapján egyértelműnek tűnik, hogy Bajnai korábbi állításával szemben az egykor érdekeltségébe tartozó céget politikai nyomásra tőkésítették fel állami megrendelésekkel.

Bajnai és Kóka a nyerő páros

A Horn-kormány idején állami milliárdokat felhasználó Sulinet programba beszállt Elender Kft-t Kóka János tulajdonolta. 2002-ben Kóka és rokonsága befektetőtársnak a Bajnai Gordon vezette Wallis Rt-t nyerte meg. Érdekes módon ciprusi offshore cégekhez folyt be 2004 februárjában az állami megrendelésekkel kistafírozott Elender informatikai cég eladásából származó 6,5 millió dollár. Az adásvételt ugyanis Amerikában intézték. Az iratokon Kókáné dr. Ruzsovics Ágnesnek, Kóka volt apósa rokonának, Lepp Juditnak valamint Bajnai Gordonnak neve olvasható. A vevő az SZDSZ-közeli üzletember, Törő Csaba Euroweb International nevű cége volt. Bár Bajnai Gordon többször beszélt nyilvánosság előtt az Elender eladásáról, ám azt azonban titokban tartotta, hogy hogyan vonták ki a hatalmas nyereséggel záruló üzletet a magyar adóhatóság látóköréből.

barikad.hu